Belföld
NEW YORK, NY - APRIL 18: George Soros speaks onstage at the PHR 2017 Gala at Jazz at Lincoln Center on April 18, 2017 in New York City.   Andrew Toth/Getty Images for Physicians for Human Rights/AFP

Soros György: Senkit sem szabad a menekültek befogadására kényszeríteni

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2018. 05. 29. 13:20

Korábban a témában:

Véleménycikkben írta le az Európai Unióról és a Fidesz-kormány által levezényelt, személyét illető hadjáratról alkotott nézeteit Soros György magyar származású amerikai üzletember, filantróp.

Soros György szerint az Európai Unió léte veszélybe került, a közösségre három jelenség jelent komoly fenyegetést:

  • a menekültválság,
  • a gazdasági fejlődést akadályozó megszorítások,
  • és a dezintegráció.

Mint írja: a 2008-as világgazdasági válságot követően az Európai Unió utat tévesztett,

a megszorítás programját választotta, amely elvezetett az euróválsághoz, és az eurózónát hitelezőkre és adósokra osztotta fel. Előbbiek feltételeket támasztottak, amelyeket az utóbbiak nem tudtak teljesíteni. Ez már sem önkéntes, sem egyenlő társulás nem volt – pont az ellenkezője annak, amire az EU épült.

Ezért sok fiatal számára az EU ellenség lett, amely adósságba taszította őket és elvette munkájukat, ellenérzéseikre pedig ügyesen építettek a populista pártok. Ezután következett a 2015-ös menekülthullám, amely végképp összezavarta a közösséget: először békésen fogadták a menekülőket, majd az európaiak megijedtek, hogy az érkezők kényelmetlenné teszik életüket, bizalmukat pedig elveszítették a hatóságok inkompetenciáját látva.

Egész Európát összezavarta a menekültválság. Gátlástalan vezetők még azokban az országokban is ki tudták használni, ahová szinte egyáltalán nem érkeztek menekültek. Magyarországon Orbán Viktor arra alapozta a kampányát, hogy engem vádolt hamisan azzal, hogy muszlim menekültekkel akarom elárasztani Európát és benne Magyarországot.

 

Orbán ma a saját, keresztény Európa-víziójának védelmezőjeként lép fel. Ez a jövőkép szemben áll az EU alapelveivel. Az a célja, hogy átvegye az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó kereszténydemokraták vezetését

– írja Soros György, aki szerint Amerika csak tovább bonyolította a helyzetet: Donald Trump a 2015-ös iráni atomalku egyoldalú felrúgásával gyakorlatilag tönkretette az atlanti szövetséget.

Mit lehet tenni?

Soros György úgy látja: mindenekelőtt a menekültválságot kell kezelni. Szavai szerint:

Mindig az volt az álláspontom, hogy a menekültek szétosztásának teljesen önkéntes alapon kell történnie. Sem a tagállamokat nem szabad befogadásra kényszeríteni, sem a menekülteket olyan országokba irányítani, ahová ők nem akarnak menni. Sürgősen felül kell vizsgálni vagy megszüntetni a dublini szabályozást, amely felelős az Olaszországra és más déli államokra nehezedő igazságtalan terhelésért; és a katasztrofális politikai következményekért.

Hozzáteszi: bár az EU-nak meg kell védenie külső határait, ezzel együtt nyitva kell állnia a legális bevándorlás előtt, és segíteni kell Afrikán és a fejlődő világon a demokratikus kormányok támogatásával. Problémának tartja, hogy az uniónak nincs egységes migrációs politikája, minden tagállam a maga útját járja, gyakran egymás érdekeit keresztezve. Európa országai pedig nem az afrikai demokratikus fejlődést tartják szem előtt, csak meg akarják állítani a migrációt.

A sikeres segítség szerinte egy afrikai Marshall-terv lehetne, amihez 30 milliárd euróra lenne szükség, de az EU hitelképessége elég nagy és kihasználatlan ahhoz, hogy tagállami összefogással előteremtsék az összeget. Soros olyan új pénzügyi eljárást szorgalmaz, amellyel az EU anélkül veheti igénybe a pénzpiac segítségét, hogy közvetlen kötelezettséget vállalna akár uniós, akár tagállami szinten. Mint írja: a módszer hasonló az amerikai önkormányzati kötvények működéséhez, illetve a járványok elleni védekezésekhez rendezett sprint-gyűjtésekhez.

Soros György úgy látja: a Brexit mindkét fél számára súlyos veszteségekkel jár. Szerinte be kell vallani, hogy az euróval súlyos gondok vannak:

A jelenlegi keretekben az eurózóna képezi a belső magot, míg a többi tagállam másodrendű. A ki nem mondott elv az, hogy a tagállamok különböző sebességgel ugyan, de ugyanoda tartanak. Figyelmen kívül hagyjuk, hogy számos EU-ország konkrétan nem akar szorosabb szövetséget. Ezt a célt el kell engedni.

Hozzáteszi: a többsebességes Európa helyett többsávos Európát építeni, amelyben a  tagállamoknak több választási lehetőségük van.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.