Orbán Viktor maga üzente meg, hogy a Kúria „intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához”, a legfelsőbb bírói fórum szerinte súlyosan beavatkozott ugyanis a választásba, miután helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, amely négyezer határon túlról érkezett levélszavazat érvénytelenítésével „elvett” egy listás mandátumot a kormánypártoktól. Az ilyesmi nem példa nélküli, emlékezhetünk a vörösiszap-katasztrófára, ami után a miniszterelnök már másnap „tudta”, kik a bűnösök. Azután egy halálos balesetet okozó szlovák nő miatt akadt ki a hatalom, mert az asszonyt csak házi őrizetbe helyezték. Üzentek a gyilkosság áldozatává vált veszprémi kézilabdás ügyében is, mert az ítéletet túl enyhének találták.
Mindez most viszont kevésbé tűnik érdekesnek ahhoz képest, hogy a bíróságokon belül – illetve a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a választott bírákból álló, elvileg éppen a hivatal tevékenységének felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) között – is háború van. Azt nem tudni, hogy ennek mi lesz a vége, de az biztos, hogy nem használ az igazságszolgáltatás amúgy is megtépázott tekintélyének.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Gondoljunk csak arra, hogy azokban a fideszes elszámoltatási biztos kezdeményezte ügyekben, amelyek egyáltalán eljutottak a vádemelésig – nem sok volt –, a bíróságok részben felmentő ítéletet hoztak, részben az elvártnál lényegesen enyhébb szankciókkal éltek. Nem véletlen, hogy tavaly novemberben Budai Gyula az egész bírói kart lekomcsizta.
Pedig Handó próbálkozott: szinte korlátlan kinevezési jogkörével élve vezetői pályázatok sorát minősítette érvénytelennek, ha neki nem tetsző embert támogattak a bírói testületek. Márciusban azonban nagy pofont kapott: a munkaügyi bíróság első fokon kimondta, hogy legalább egy ügyben az elnök visszaélt a hatalmával, bár a jogerős döntésre még várni kell.
Az sem jött jól Handónak, hogy az OBT tagjainak mandátuma az idén lejárt, s ezért új, az OBH-elnök iránt nem feltétlenül lojális, sőt vele szemben kifejezetten kritikus embereket is beválasztottak a testületbe. A tanács aztán február 22-én úgy határozott, hogy napirendre tűzi Handó Tünde egyes személyzeti döntései – így a vezetői posztra kiírt pályázatok sorozatos érvénytelenné nyilvánítása – törvényességének vizsgálatát. Ennek előkészítésére szakbizottságot állítottak fel, majd felhívták Handót, hogy adja meg a szakbizottság számára a korábban kért adatokat.
Nem tudni, hogy miért, de április 19-én az OBT négy rendes és egy póttagja lemondott. A hivatalos indokolás szerint részben családi okokra hivatkoztak, de valószínűbb, hogy a tanács korábbinál jóval aktivistább szerepfelfogása miatt távoztak. Rossz nyelvek szerint éppen maga Handó bírta rá a távozásra őket. Ebből lett az újabb ütésváltás: Handó május 3-i közleménye szerint a tanács a lemondások miatt nem dolgozhat törvényesen, mert nincs meg a 14 választott rendes tag. A Kúria elnöke, Darák Péter aki hivatalánál fogva az OBT tagja is, viszont másként látja, szerinte a testület működőképes.
Az OBT nem is rettent meg, mert május 16-án a maradék 11 tag felszólította Handót: tegyen végre eleget a törvényi kötelezettségének, s adja meg a tanács felügyeleti jogának gyakorlásához szükséges információkat. Ha pedig továbbra sem hajlandó együttműködni, megfontolják, hogy élnek a bíróságok igazgatásáról szóló törvényben meghatározott jogosítvánnyal: e szerint tisztségtől való megfosztással szűnik meg az OBH elnökének megbízatása, ha „neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtől való megfosztást a köztársasági elnök vagy az OBT a tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozza az Országgyűlésnél”.
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Handó Tünde kontra OBT: ki lesz a vesztes?
Egyelőre itt tart a belháború, és bennfentes forrásaink sem sejtik, mi lesz a vége. Ha az OBT eléggé eltökélt, valóban kezdeményezheti Handó menesztését, s akkor a fideszes parlamenti többségen múlik, mi lesz a sorsa. Megfoszthatják a tisztségétől, de meg is erősíthetik, csakhogy ez utóbbi esetben a tanács Handónak számos ügyben keresztbe tehetne.
Például megakadályozhatná a bírósági vezetők kinevezését, ha a pályázatok elbírálása során az OBH elnöke nem az illetékes bírói testület által első helyre rangsorolt jelöltet választaná. Ellenőrizhetik Handó igazgatási tevékenységét, véleményezhetik az általa kiadott szabályzatokat és ajánlásokat, illetve a bíróságok költségvetéséről szóló javaslatát. Az OBT-nek konkrét döntési jogköre ugyan alig van, de ha folyamatosan szembemenne Handóval, az kényelmetlen helyzetbe hozhatná az elnököt.
Nem tűnik azonban valószínűnek, hogy a bírói tanács valóban a végletekig feszíti a húrt, mert az OBT elnökének felmentését csak kétharmados többséggel indítványozhatják, az pedig igencsak kérdéses, lennének-e elegen, akik hajlandók efféle súlyos döntést támogatni. Vélhetően inkább megint lemondanának néhányan, és végképp ellehetetlenítenék az OBT működését.
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Elvileg elképzelhető más forgatókönyv is: a bírói tanács mégis kezdeményezi az elnök hivataltól való megfosztását, s a parlament megszabadul Handótól, és mást választanak az OBH elnöki posztjára. Ez persze valószínűtlen szcenárió, hiszen Orbán Viktorék családi barátjáról, a fideszes Szájer József EP-képviselő feleségéről van szó. Arról nem is beszélve, ha az elnököt leváltanák, az beismerése lenne annak, hogy a fideszes kétharmad 2011-ben rossz személyi döntést hozott.
A kormány bedarálhatja a bíróságokat is
A dolog vége az is lehet, hogy megszüntetik az Országos Bírósági Hivatalt, amely egyébként sem feltétlenül a hatalom elvárásai szerint működött, hiszen nem szabadultak meg az önfejű, saját akarattal rendelkező „komcsi” bíráktól. Ebben az esetben az igazságügyi tárca alárendeltségében jöhetne létre egy bírósági hivatal, s – a választott bírói testületeknek véleményezési jogot biztosítva – a miniszter gyakorolhatná a bíróságok működése feletti igazgatási és kinevezési jogköröket. A hivatalvezető pedig akár maradhatna Handó is.
Más kérdés, hogy ez itt hová vezetne. Láttuk az 1990-es évek elején, hogy a miniszter a bírák testületei ellenében nevezett ki megyei elnököket, és az ügy következmények nélkül maradt. Nálunk ennyit ér a véleményezési jog, miközben egy német miniszter belebukott, amikor szembement a bírákkal egy vezetői poszt betöltése kapcsán.
Forrásaink ezért úgy vélik, a legkevésbé rossz megoldás az lenne, ha Handó és a bírói tanács kiegyezne egymással. Az igazságszolgáltatás mostani viszonylagos függetlensége még mindig jobb – állítják bírósági körökben –, mint ha egy miniszter dönthetne minden fontos ügyben. Az OBH elnökét ugyan sokan nem szeretik, de azt még kevésbé kívánják, hogy a bírósági szervezet ismét közvetlenül a kormány irányítása alá kerüljön. Ha viszont a rendszert a nyilvánosság számára is érzékelhető súlyos belső feszültségek terhelik, Orbán könnyen juthat arra a következtetésre, hogy ennek a vircsaftnak véget kell vetni. Ráadásul a kormányfő központosítási törekvéseivel összhangban lenne egy ilyen lépés.
Ami azért is fontos lehet, mert sajtóhírek szerint
Egyszerűbb lenne ezt végrehajtani, ha nincs a kormánytól – legalábbis elvileg – független OBH, és sikerülne a bírói tanácsot is visszafogni. Ez azonban kicsapná a biztosítékot az Európai Bizottságnál, hiszen a bírák nyugdíjkorhatárának radikális csökkentése miatt kötelezettségszegési eljárást indítottak, és a kormány kényszerűen vissza is vonta ezt a döntését. Másfelől meg van az a pénz – mondják aktív bírák –, amennyiért hajlandók nyugdíjba vonulni: ha kifizetik a tényleges öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig esedékes illetményüket, elmennek ők önként, mert minek idegesítsék magukat. És ekkor a „korkedvezményes nyugdíjba” Brüsszel kevésbé köthetne bele.
Jön a közigazgatási felsőbíróság – vélhetően fideszes káderekkel kitömve
És akkor itt van még a közigazgatási felsőbíróság ügye. Az új bírósági fórum felállítására 2016-ban is tett kísérletet a Fidesz, ám miután a közigazgatási perrendtartási törvényt feles többséggel fogadták el, az Alkotmánybíróság Áder János államfő kezdeményezésének helyt adva kimondta: a bíróságok szervezetéről szóló sarkalatos törvényt csak minősített többséggel lehetett volna módosítani. A felsőbíróság felállításához így kellett volna az akkor nem létező kétharmad. Az ötlet egyébként Handó Tündének sem tetszett, s tavaly elégedetten nyilatkozott arról, hogy a kormány letett erről az ötletről.
Most viszont a szükséges többség megvan, ezért Trócsányi László igazságügyminiszter(-jelölt) a parlamenti meghallgatása során megalapozottan jelenthette be, hogy a kormány közigazgatási felsőbíróságot hozna létre, amely végső fórumként dönthetne majd a hatalom és a polgárai közötti jogvitákról. Ez érdekes helyzetet teremtene, hiszen jószerivel csak elhatározás kérdése, hogy milyen jogeseteket utalnak e fórum elé.
Tipikusan e körbe tartoznak általában a közigazgatási jogkörben meghozott határozatok, s ilyen lehet egy segély megítélése, egy kisajátításról szóló döntés, egy vám-, adó- vagy illetékügy. De ennél sokkal nagyobb tétje van egy versenyfelügyeleti eljárásnak, egy választási eljárással kapcsolatos kifogásnak, esetleg egy közérdekű adatigénylési pernek. Ha a kétharmad úgy gondolja, a közigazgatási felsőbíróság közvetlen hatáskörébe utalhatja ezeket is. Amire most is van példa: a Nemzeti Választási Bizottság határozatai elleni beadványokat ma a Kúria bírálja el, és további jogorvoslatnak nincs helye.
Ugyanezt eljátszhatják a tervezett új bírói fórum felállítása kapcsán is. Ami azért érdekes, mert
A közigazgatásban szó sem lehet ugyanis függetlenségről, hiszen a rendszer egyértelműen az alá-fölérendeltségi viszonyon alapul. Egyébként a közigazgatási bírák számát idén novemberig már egy tavalyi döntés alapján is több mint kétszázzal kell emelni, szóval jöhetnek a megbízató állami bürokraták.
Ha pedig olyan botcsinálta bírók dönthetnek az állam és a polgárai közötti jogvitákban, akik korábban megszokták, hogy utasításra cselekszenek, ettől a beidegződéstől nehezen fognak megszabadulni. Gondoljunk bele, mit lépnek, ha a hatalom számára kínos ügyről lenne szó? Ha mondjuk egy milliárdos áfaper, egy kormányhoz közeli vállalkozó közbeszerzési pályázatának megítélése, a választások eredményét befolyásoló kifogás, esetleg egy, a kormány számára kínos közérdekű adatigénylés megítélése a tét?
Ehhez még egy adalék: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az első általa tartott kormányinfón közölte, hogy a felsőbíróság elnökét a parlament kétharmados többséggel választaná. Miután a játékszabályokat a Fidesz határozza meg, könnyen lehet, hogy a szervezet élére nem is hivatalban levő bíró, hanem egy lojalitását bizonyított kormánytisztviselő kerülhet.
Lencsés Károly
Kiemelt képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Szigetszentmiklósi Igazgatási Központ avatásán. Mellette, Polt Péter legfőbb ügyész, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke és Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott .
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
