A német Bertelsmann Stiftung a világ egyik vezető politikai alapítványa, amely most felmérést készített arról, hogyan alakult át a demokrácia és piacgazdaság helyzete az elmúlt két évben. Az eredmények nem éppen biztatóak: 2006 óta nem volt ilyen rossz állapotban a világon a demokrácia. Negyven országban szenvedett csorbát a jogállamiság az elmúlt két évben, és 50 állam korlátozta polgárainak politikai jogait.
Az elemzés kitüntetett helyen kezeli Magyarországot: a német alapítvány szerint
Az alapítvány szerint 58 országban csökkent a kormányzatok hajlandósága arra, hogy a különböző társadalmi konfliktusokat felszámolják, sőt, néhány államban kifejezetten rájátszott a kormányzat a konfliktusokra, Magyarország pedig itt is kiemelt példa.
71:58
És bár a magyar folyamatokat különösen aggasztónak találják, a példa egyáltalán nem egyedi. Jelenleg a világon 3,3 milliárd ember él autokráciában – a magyarok egyébként még nem tartoznak közéjük, a szerzők hazánkat a hiányos (defective) demokráciák közé sorolták –, ez a szám pedig a legmagasabb 2006 óta, szemben a 4,2 milliárd demokráciában élő állampolgárral. A Bertelsmann által vizsgált 129 országból 71 volt demokrácia és 58 autokrácia.
A tanulmány szerint azonban nem is az autokráciák száma az igazán aggasztó, hanem az a folyamat, ahogyan a demokráciák is korlátozni kezdik saját állampolgáraik szabadságát, ez figyelhető meg például Törökországban, Brazíliában és Lengyelországban. Az elmúlt két évben kizárólag Burkina Faso és Srí Lanka vált érezhetően demokratikusabbá és jobban kormányzottá, ezzel szemben 13 államban romlott a helyzet. Banglades, Nicaragua, Mozambik, Libanon és Uganda például kiesett a demokráciák közül.
És hogy miért probléma ez? A válasz nagyon egyszerű: azért, mert demokráciákban jobb élni. A korrupció, a személyes boldogulás lehetősége, a szegénység elleni harc és a működő gazdaság sokkal jobb pozícióból indul olyan országban, ahol a demokrácia működik, mint olyan államokban, ahol azt korlátozzák. A Bertelsmann szerint például az elmúlt két évben tizenhárom demokráciában csökkent érdemben a korrupció – míg ugyanez csak egyetlen autokráciáról mondható el. Az esélyegyenlőség terén 27 demokrácia tudott javítani, és csak két olyan állam, ahol a vezetőket nem demokratikusan választják.
A tanulmány szerint az autokráciák kevésbé hatékonyak és stabilak, mint a demokráciák, ráadásul kevésbé alkalmasak arra, hogy a különböző társadalmi problémákat (legyen szó szegénységről, korrupcióról, munkanélküliségről) kezeljék. És bár Kína ellenpéldaként szolgál, hiszen a szabad választások és a demokrácia hiánya ellenére a gazdaság egyre növekszik, a diktatúrák általánosságban sokkal gyengébb gazdasági eredményeket tudnak felmutatni, mint a demokráciák. Ehhez érdemes figyelembe venni az orosz, a thaiföldi vagy a venezuelai gazdaság állapotát.
Kiemelt kép: A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő és Orbán Viktor kezet fog Ankarában 2017. június 30-án. (MTI/EPA)
