A Klubrádió reggeli műsorában a klinikai szakpszichológus azt túlzásnak nevezte, hogy kizárólag a mélyebb traumákból kikövetkeztethető egy páciens pártszimpátiája. A feldolgozhatatlan veszteségek azonban valóban sokszor megjelennek egy pártválasztásban, politikai akcióban.
Ez egyfajta öngyógyító kísérlet arra, hogy azokat a traumáinkat meggyógyítsuk, amelyek személyesen értek minket az évek során. Tehát egy politikai választással állunk bosszút, vagy próbálunk valamit helyretenni, természetesen nem tudatosan.
Az ELTE adjunktusa példának hozta, hogy egy tekintélyelvű, bántalmazó apa – akinek volt határozott politikai állásfoglalása – ellen a bántalmazott lázadhat akár azzal is, hogy kire szavaz.
A végítélettől a párthűségig
A párthűséget a szakember a világvégét hirdető szekták tagjainak lelki állapotház hasonlította. A végítélet elmaradt, pedig az életüket tették fel rá. A pszichológusok náluk azt tapasztalták, hogy csak egy kisebbség ismeri fel a hazugságot.
A többség még inkább elköteleződik a szekta iránt, nem tudja elvállalni azt a veszteséget, hogy az életéből kidobott 10-15 évet.
A másik jellemző magatartás, hogy pontosan tudják, hazugságban élnek. Ők gyakran depressziósok lesznek és inkább magukat pusztítják, de nem lépnek ki a szektából, mert nagyon nehéz beismerni a tévedést. Hasonló helyzet előállhat egy párkapcsolati krízisben és egy politikai rendszernél is.
Akkor is nagyon nehéz elismerni, hogy tévedtem, érvénytelen volt az előző 5-8 évem.
Lenne igény az őszinteségre
A trauma feldolgozását az jelentené, ha a csalódott ember eltenné a tanulságot, elengedné a gyűlöletet, elfogadná a veszteségeit. Ahhoz, hogy ne támogassunk kritikátlanul valamit, tudni kell, milyen gyorsan tudunk felülemelkedni azon, ha nem volt igazunk, ha átvertek minket.
A klinikai szakpszichológus szerint még az sem baj, ha az őszinteség manipulált, hiszen a politikus pontosan tudja, mit akar hallani a választó. Nem az a gond, ha ő rájátszik egyes rétegek sértettségére, hanem az, hogy a politikai elemzők a politika részévé váltak, nem segítenek a pártatlan megközelítésben.
A megbocsátásig kellene eljutni, hogy ezeket a szavazatokat ne gyűlöletre, bosszúra használjuk.
Kollektív traumák
A magyar társadalom rétegzettségét a politikusok ismerik, rajtuk nem lehet számon kérni azt, ha a traumákra alapozva kampányolnak. Az viszont nem profi politikus, akinek azt mondják, hogy pozitív üzenettel lehet eredményt elérni, ő mégis traumából politizál. A legmélyebb traumák is tekinthetőek tanulási folyamatnak, de Lisznyai Sándor szerint Márki-Zay Péternek igaza volt, amikor azt mondta:
a szeretet hatalma legyőzte a hatalom szeretetét.
A szeretet képes politikát szervezni, hiszen pozitív érzelmekből nagy a hiány Magyarországon.
Abban a pillanatba, ahogy valamilyen pozitív üzenet megy el, akkor az mozgósít. Az emberek lelkesednek egy olyan eszmétől, mint a szabadság.
A vásárhelyi választás azért is volt sikeres, mert az ellenzék nagyon kevés torzsalkodást engedett be, valódi összefogás jött létre, amiben nem a gyűlölet volt a vezérlő elv. Egy ilyen összefogás még akkor is példát tud mutatni, ha egyelőre inkább a gyűlölet mozgatja a politikát – tette hozzá.
