Két pénztáros is az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy gondolják, az Alaptörvénybe ütközik, hogy újra engedélyezték a boltok vasárnapi nyitva tartását. A testület azonban nem hajlandó érdemben vizsgálni a panaszukat – írja a hvg.hu.
Az egyik panaszos azzal érvelt, hogy ha beosztják vasárnapra, ezt az időt nem töltheti családjával, akadályozzák abban is, hogy több gyermeket vállaljon, és hátrányosan megkülönböztetik azokkal szemben, akik minden vasárnap pihenhetnek. Még olyan részekre is hivatkozott az Alaptörvényben, hogy „elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét” és „valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet”.
Kollégája azt is kifogásolta, hogy nem vizsgálták a támadott rendelkezés társadalomra kifejtett hatásait, márpedig nem élet- és létfontosságú nyitva tartani a boltokat, mert amíg vasárnap zárva voltak, „egyetlen hírt sem lehetett arról hallani, hogy az éhhalál küszöbén álló emberek vonaglanának haláltusájukat vívva valamelyik zárva levő kereskedelmi egység előtt”.
Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a pénztárosok indoklása alkotmányjogilag nem értékelhető, ezért a panaszok érdemi elbírálásra alkalmatlanok. Két alkotmánybíró azonban különvéleményt fogalmazott meg. Schanda Balázs elismerte, hogy a vallási alapú munkaszünet iránt csak egy kisebbségnek van igénye, de szerinte ezt a szempontot mégsem lehet teljes mértékben figyelmen kívül hagyni, ahogy más kisebbségek érzékenységét is széleskörű védelem övezi.
Ugyancsak Schanda mutatott rá arra, hogy a vasárnap helyett kiadott hétköznapi pihenőnap, amikor nincs otthon a bolti dolgozó iskolás gyermeke, nem váltja ki egyenértékű módon a heti közös pihenőnapot. Rajta kívül Varga Zs. András is úgy foglalt állást, hogy a panaszt érdemben meg kellett volna vizsgálni. A különvéleményeket azonban a többi bíró leszavazta.
