A Balaton mindenkié, ez a legfontosabb kormányzati álláspont, hozzáférhetőnek kell maradnia a tónak
– mondta Lázár János december közepén a kormányinfón.
Nem ez volt az első eset, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyugtatni igyekezett a Balatonért aggódókat. Már 2015-ben azt nyilatkozta, hogy a tó körbesétálásával kapcsolatos új területrendezési terv 2017. december 15-ig elkészül. A miniszter szavai azért is érdekesek, mert
Most már nincs szükség vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekre, kiemelt beruházások esetén csak partvonal-szabályozási tervet kell készíteni, amelynek a kötelező tartalmi elemei kikerültek a törvényszövegből. Ráadásul a miniszter most már többszöri ígérete ellenére az a tendencia látszik, hogy
Mi lesz a kempingekkel?
Lázár azt is határozottan kijelentette, hogy a kempingek kempingek maradnak, lakóparkok vagy lakóházak nem lehetnek belőlük. Ez már csak azért is érdekes, mert a balatonakali Strand Holiday kempinget tavaly féláron eladták, idén pedig már le is pusztították a területet. Építkezni viszont nem kezdtek el, noha az új tulajdonos apartmanházakat építene a korábbi kemping helyére.
Hasonló sorsra juthat a balatonszemesi Lidó és a szepezdi Venus kemping is, ahol szintén lakóházak, apartmanházak épülhetnek majd a tervek szerint.
A balatonfüredi kemping területén egy 64 lakásos luxusapartmant kezdtek el felhúzni. A tulajdonos az önkormányzat, de földhaszonbérleti jogot szerzett a VEX-Holding Zrt., amely erre az beruházásra jött létre öt különböző cégből. Az egyik az önkormányzati tulajdonú Gótika Kft., amelynek 15 százalékos részesedése van a vállalatban. A kéthektáros területet az önkormányzat csippentette le a kempingből, a tulajdonosoknak saját partszakaszuk lesz, emellett örökpanorámájuk a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre.
Emlékeztetőül, idén Mészáros Lőrinc cége felvásárolta a balatoni kempingek üzemeltetését végző Balatontouristot (aligha függetlenül a kempingfejlesztésre szánt ötmilliárd állami forinttól). A felcsúti milliárdos polgármester nem győzte hangsúlyozni, hogy cége, a Konzum Nyrt. nem megvette, csupán működteti a balatoni kempingeket. Aztán cikkünkből később csak kiderült, hogy a vízparti akali Strand kempinget az a Zion Europe Kft. vásárolta meg, amelynek ügyvezetője Linczényi Aladin Ádám a Konzum Nyrt. egyik igazgatósági tagja.
Nem csak nyert, bukott is egy kempinget Mészáros, igaz nem vízpartit, így valószínűleg ennek az üzemeltetése nem fog különösebben hiányozni a Balatontouristnak. A siófok-sóstói Ifjúság kemping az idén még a Balatontourist szálláshelyeként működött, azaz a BLT Group Zrt. felelt az üzemeltetésért. Az új tulajdonos viszont eldönthette, hogy a továbbiakban maga szeretné-e üzemeltetni a kempinget, vagy másra bízza, és az előbbit választotta. Érdekesség, hogy lapunk kérdésére akkor az új tulajdonos, a Retro Motors Company azt közölte, a terület továbbra is kempingként működik majd, cikkünk megjelenése után viszont a kormányközeli Magyar Idők már arról számolt be, hogy valószínűleg nem szálláshelyként tervezik újranyitni a más típusú fejlesztésre is alkalmas területet.
Nemcsak Mészáros, Tiborcz István is beszállt a kempingbizniszbe, a keszthelyi Zala Kemping a miniszterelnök vejének köreihez került, a meghirdetett irányár töredékéért. A közelmúltban alapított Standful Property a pécsi többszörös trafiktulajdonos Czéh-Tóth Márk érdekeltsége, ő pedig Tiborcz Hamar Endre nevű ifjúkori barátjának a társaként bukkant fel más cégekben.
Kikötők uniós milliárdokból
A kempingnél is nagyobb üzlet a vitorláskikötők építése uniós pénzből. Ahogy a Szabadstrand Megóvó Baráti Kör közérdekű adatigényléséből kiderült, jelenleg 500 kikötőférőhely van kivitelezés vagy engedélyeztetés alatt.
Balatonföldvár az egyik olyan település, ahol kikötőbővítést szeretne az önkormányzat. Ezzel nem is lenne akkora baj, ha nem a szabadstrandra és egy parkba terveznének parkolót, és nem a helyi boltosok ellehetetlenítésével próbálnák ezt elérni. Az viszont továbbra is érthetetlen, hogy az önkormányzat 2017 márciusában hogyan vásárolhatta meg a balatonföldvári kikötő 2230 négyzetméterét a BAHART hajózási vállalattól 8 millió forintért.
Ahogy a Mentsük meg Balatonföldvár kikötőjét Facebook oldalon látni, már el is kezdték kivágni a fákat a szabadstrand területére épülő parkoló miatt.
Siófokon az egyik utolsó érintetlen partszakaszra építene vitorláskikötőt a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt., de első fokon nem kapta meg a szükséges engedélyt. (A Magyar Nemzeti Bank egyébként nemrég részben felfüggesztette a Divinius kollektív portfóliókezelési és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatási tevékenységét.)
Balatonfüred sem szeretne kimaradni, a kormány támogatásával a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) több más sportági szövetséggel együttműködve, uniós támogatásból vitorláskikötőt építene. Az összesen 1,7 milliárd forintos füredi fejlesztés keretében a város a szakszövetségekkel közösen egy 150 hajó fogadására alkalmas kikötőt tervez megvalósítani a kemping területén.
A Matolcsy György jegybankelnök korábbi felesége, Matolcsy Gyöngyi vezette balatonakarattyai önkormányzat is kikötőt akart építene az egykori MÁV-üdülő elé, amelyet az MNB Pallas Athéné alapítványai vásároltak meg. Az alapvető jogok biztosa viszont 63 oldalon keresztül vezette le, miért káros ez a kikötőépítés a Balatonra nézve.
A jelentésből az is kiderült, hogy a Matolcsy Gyöngyi vezetésével működő képviselő-testület nem vette figyelembe a különböző hivatalok aggályait, amikor az építési szabályok átalakításáról döntött. Az ombudsman szerint Akarattyán sérült a jogbiztonság elve, a nemzet közös örökségének védelme, az egészséges környezethez és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog. A HVG-nek végül Csuhai Viktória, a jegybanki alapítványok vagyonkezeléséért felelős Optima Zrt. igazgatója elmondta, a korábbi MÁV Üdülő területén nem lesz kikötő.
Lakóparkok
A Balaton-törvény 2000-ben írta elő az önkormányzatoknak, hogy a belterületi parthossz 30 százalékának szabadon bejárhatónak kell lenni. Ehhez a feladathoz viszont nem biztosítottak forrást a településeknek. Az Alkotmánybíróság 2012-ig adott haladékot a kormánynak, hogy szabályozza a kisajátítást követő kártalanítást, de azóta sem történt semmi.
A helyzet pedig nemhogy javulna, folyamatosan romlik. Egymás után épülnek az óriási lakóparkok, amelyek gyakran saját partszakaszt is biztosítanak a tulajdonosoknak.
A Lellemarine építkezése 2017 harmadik negyedévében kezdődik, az otthonok átadásának kezdete 2018 nyara. A Lela Apartamnt Residance lakásai már elkészültek. Ott összesen 83 darab, 52 és 150 négyzetméter közötti lakást alakítottak ki, a négyzetméterárak 530 ezer forinttól 990 ezer forintig rúgnak.
A két ingatlannak összesen körülbelül 200 méter saját vízpartja van. Balatonlellén januárban módosították a rendezési tervet, de Kenéz István polgármester lapunknak azt mondta, ennek nincs köze ahhoz, hogy megépülhettek a luxusapartmanok.
Hozzátette, ezek a területek 8-10 évvel ezelőtt állami tulajdonban voltak, az egyik egy gyerektábor volt, a másik a honvédség tulajdonában állt. Aztán a privatizáció után évekig senki nem nyúlt hozzájuk, most viszont az új tulajdonosok hasznosítani szeretnék a területeket. A polgármester úgy gondolja, ezek az építkezések összességében jót tesznek Lellének.
Siófokon is épül egy luxusapartman, amely a város legutolsó közvetlenül vízparton lévő telkén épül fel, mintegy két hektáron, szintén saját partszakasszal. A még megvásárolható lakások ára 33 és 88 millió forint körül mozog.
Egy 2014-es képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében még az szerepel, hogy a testület támogatta egy négycsillagos wellness szálloda beruházási programját ezen a területen. Egy 2015-ös örökségvédelmi hatástanulmányban pedig a helyi védelem alatt álló építmények jegyzékében ez az ingatlan is szerepel.
Ehhez képest a város polgármestere, Lengyel Róbert lapunknak azt írta,
a korábbi Balaton-törvény céljainak megfelelő szabályozást kellene ösztönözni. Jó lenne, ha minél több parti terület válhatna közterületté, hogy a közvetlen partszakasz mindenkié maradhasson, illetve mindenkié lehessen, még ha magánkézben is van a terület.
Miért baj ez?
A Balaton mindenkié, hallani sokszor mostanában. Viszont jelenleg, ahogy az a fent leírt, közel sem teljes összefoglalóból kiderül, a tendencia azt mutatja, hogy
A kempingek felszámolásával és az apartmanok terjedésével a szegényebb réteg végképp kiszorulni látszik a Balaton közeléből. Fogy a zöldterület, az építkezések fakivágásokkal járnak, vagyis komoly környezeti változást is okoz a Balaton újrarendeződése. Míg a kempingek fellendítik a turizmust, a lakóparkok esetében ez nem biztos. A tulajdonosok valószínűleg nem egész nyáron üdülnek apartmanjukban, míg a kempingekben folyamatosan jönnek-mennek a turisták.
A vitorláskikötők építésébe ölt uniós milliárdok sem éppen a tömegturizmus támogatására irányulnak, ráadásul nemcsak a Balatonból csippentenek le ezekkel a kikötőkkel, még komoly környezeti veszélyekkel is járnak a beruházások. Elég a balatonfenyvesi kikötőre megépítésére gondolni, aminek következtében nagy mértékű iszaposodás kezdődött a Balatonfenyvessel szomszédos Balatonmáriafürdőn.
