Már Vlagyimir Putyin hétfői látogatása előtt napvilágot látott a hír, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adományoz az orosz elnöknek. Azóta kiderült, Putyin hétfőn nem vette át az elismerést, hanem 2018-ban újra Magyarországra látogat majd, a díszpolgári címet akkor kapja meg személyesen.
Az orosz elnöknek szóló elismerés ötlete nem aratott elsöprő sikert: a Debreceni Egyetem Alkotmányjogi Tanszéke jelezte, hogy elhatárolódik a szenátusi döntéstől, amit egyébként 90 százalékos többséggel szavaztak meg.
Az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk
– írták.
A döntéssel azonban nemcsak az alkotmányjogász oktatók nem értenek egyet. Az egyetem Facebook-oldalán előbb negatív értékelések sora jelent meg, majd az oldal kezelői egyszerűen megszüntették az értékelés lehetőségét. Azonban a kritikákat így sem tudták elhallgattatni, azóta is tucatjával érkeznek a felháborodott hozzászólások az oldalra.
Az Alkotmányjogi Tanszéken kívül a diákok egy csoportja is kifejezte egyet nem értését: még Putyin érkezése előtt petíciót indítottak a díszpolgári cím adományozása ellen, amit azóta csaknem ezren írtak alá.
Egy olyan személyről beszélünk, akiről az Európai Tanács egyértelműen kimondta, hogy egy olyan háborút támogat Kelet-Ukrajnában, melyben már több mint tízezer ember vesztette életét, valamint amely miatt több millió ember kényszerült elhagyni otthonát
– áll a helyi fiatalok által alapított civil szervezet, a Natív által indított felhívásban.
A petíció megalkotója, Barna Eszter a 24.hu-nak azt mondta, az egyetem véleménye egyértelmű számára: az egyetem vezetősége láthatóan Putyin díszpolgári címe mellett van, vagy saját meggyőződésből, vagy azért, mert félnek.
Hozzátette, az egyetem hivatalos döntése jelen esetben egyet jelent a szenátusi döntéssel, pedig tud arról, hogy sokan felháborítónak tartják ezt a döntést.
Azt nem tudja, mit gondolnak a tanszékek és azok vezetői, hiszen az Alkotmányjogi Tanszéken kívül egyetlen tanszék sem állt ki a döntés ellen.
Vannak tanárok, akik aláírták a petíciót, de sajnos sokan névtelenül tették
– jegyezte meg. Ugyanakkor több oktató névvel írta alá a petíciót, és voltak, akik véleményt is írtak, amiből egyértelműen kiderült, hogy fel vannak háborodva.
Barna Eszter elmondása szerint nagyon sok hallgató fel van háborodva, de ő azt érzi, mint az egyetem CEU-s petíciójánál:
A hallgató azt mondja, egyelőre nem tervezik másképpen kifejezni a tiltakozásokat, egy körlevelet küldtek el a szenátus tagjainak, hogy megtudják, hogyan szavaztak és miért. A levélre eddig két válasz érkezett. Egyikük igennel szavazott, döntését pedig azzal indokolta, hogy mivel a Paks 2-beruházásban, a szakemberek képzésében szerep jut az egyetemnek, ezzel az intézmény nyer, ezt pedig egy díszpolgári címmel meg kell hálálni.
Megkérdeztük a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatát is, ők egyetértenek-e a szenátus döntésével. Válaszukban azt írták:
Képviselőinknek szíve joga saját meggyőződése szerint szavazni, nyilatkozni, véleményt formálni. Az egyetem szenátusa a döntést demokratikus úton, szabad akaratából hozta meg, a szavazati arányból feltételezhető, hogy a hallgatói képviselők is támogatták az előterjesztést.
Kiemelt kép: MTI / Kovács Tamás
