Bár a paksi atomerőmű-bővítésből még nem sok minden látszik, máris olyan jó munkát végezhetnek a beruházás előkészítéséért felelős cég vezetői, hogy azt előléptetéssel és béremeléssel kellett jutalmazni. A nyilvánosan elérhető adatokból kiderül, hogy 2017 áprilisa és augusztusa között több felső vezető alapbére csaknem a duplájára emelkedett azzal, hogy osztályvezetőből igazgatóvá léptették elő őket.
Ennek örülhetett Cziczer János Ferenc, az MVM Paks II. Zrt. üzemeltetési igazgatója, aki áprilisban még 1,8 millió forintot kapott üzemeltetési felkészülési osztályvezetőként, új munkakörében azonban augusztusra már bruttó 3 millió forintra nőtt az alapbére. Ugyanilyen szerencsés volt Mittler István egykori kommunikációs osztályvezető is, aki hasonló feladatot ellátva kommunikációs igazgatóként 1,896 millió forint helyett 3 milliót kap.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Vannak olyanok is, akik ugyan nem kaptak új beosztást, de így is emelték a bérüket: Virág Bálint beruházástervezési és elemzési osztályvezetőét például bő 300 ezer forinttal, 2,2 millió forintra. Még jobban járt Garai Zoltán gazdasági igazgató, akinek az alapbére áprilisban 2 millió 407 ezer forint volt, augusztusra viszont kereken 3 millió lett.
Az engedélyeztetési és felügyeleti igazgató, egyben vezérigazgató-helyettes Horváth Miklós Ferenc alapbére a 2017. áprilisi 2,4 millióról előbb bruttó 2,5 millió forintra, majd 3,5 millió forintra nőtt augusztusra. Kincses Rita, aki ugyanezt a pozíciót tölti be a vezérigazgató-helyettesi poszt nélkül, 600 ezer forinttal keres többet, mint korábban, azaz havi 2,5 millió forintot.
Nem panaszkodhatnak az igazgatóságnál sem
A vezető tisztségviselők ugyancsak megkapták munkájuk jutalmát. Míg 2017 áprilisában az MVM Paks II Zrt.-nél Bán Tamásnak, az igazgatóság elnökeként 735 ezer forint tiszteletdíj járt havonta, addig augusztusban az új igazgatósági elnöknek, Mészáros Györgynek már 892 ezer forint.
Tavasszal egyébként még csak két igazgatósági tag volt a cégnél, ők havi 525 ezer forintot kaptak, augusztusban viszont már öt tag szerepel a papírokban, és nekik fejenként 637,5 ezer forint jár. A felügyelő-bizottsági (fb) tagok juttatása nem változott (az elnöki tiszteletdíj 525 ezer forint havonta, a tagoké 315 ezer), de az fb-tagok száma is kettőről ötre emelkedett.
Az igazgatósági tiszteletdíjak összege a vezetői fizetésekhez képest nem tűnik magasnak, de ha megnézzük, kik ülnek vezető tisztségviselői pozíciókban, az mindjárt árnyalja a képet.
Kocsis & barátai
Óriási felzúdulást ugyan nem keltett, ám mégis csak pikáns jelenet volt, amikor 2017. május 2-án Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter eskütételekor a parlamentben megjelent Kocsis István. Kocsis a szocialista kormányok ideje alatt a Paksi Atomerőmű Rt. (2002-2005), a Magyar Villamos Művek Rt. (2005-2008), majd a Budapesti Közlekedési Zrt. (2008-2011) vezérigazgatója volt – ebben a pozícióban olyan megbízási szerződéseket írt alá, amelyek miatt büntetőeljárás indult ellene. Júniusban erre rá is kérdezett Szél Bernadett LMP-s parlamenti képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznél, aki azt válaszolta, hogy Fővárosi Főügyészség Kocsis ellen három esetben emelt vádat sikkasztás, illetve hűtlen kezelés bűntette miatt. Az ügyek egyesítését követően az elsőfokú – részben megismételt – bírósági eljárás a Kaposvári Törvényszék előtt van folyamatban.
Az, hogy pontosan mit keresett Kocsis a szakértői páholyban, azóta sem derült ki, bár a Népszabadság már 2016-ban azt írta, hogy ő készíthette elő a Paks II.-re vonatkozó megállapodást Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök között. Ha pedig körülnézünk a Paks II.-cégben, megtaláljuk egyik fontos bizalmasát, Guba Jánost.
Guba 1997 és 2005 decembere között az MVM egyik leányvállalatánál, a Transelektrónál szép karriert futott be, üzletágvezetőből küzdötte fel magát a vezérigazgatói és elnöki székig. Később leváltották, a Transelektrót pedig előbb bekebelezte a kétes hírű Vegyépszer, majd 2007-ben felszámolták a céget.
Amikor 2008 novemberében Kocsist kinevezték a BKV élére, Gubának is jutott hely, méghozzá a 4-es metró beruházását felügyelő projektigazgatóságnál igazgatóhelyettesként. Itt rögtön hétszámjegyű fizetéssel indított: a Blikk korabeli összesítése szerint havi 1,796 millió forint volt az alapbére, 2010-ben pedig prémiumokkal együtt havi 3,6 millió forintot vihetett haza. Kocsis 2011-es bukásakor Guba is lelépett, hogy aztán idén augusztustól az MVM Paks II. Zrt.-nél tűnjön fel igazgatósági tagként.
A felügyelőbizottságban is felbukkan valaki a Kocsis-érából: Vitézy András. Ő a miniszterelnökkel távoli rokonságban álló család tagja, fivérei Vitézy Tamás nagyvállalkozó és Vitézy László filmrendező. Vitézy András korábban a BÁV vezérigazgatója és a Kárpátok-Alpok Zrt. fb-tagja volt. Ez utóbbi cég a feladata volt – amint arról az Átlátszó beszámolt –, hogy a 2015-ös milánói világkiállításra készült sámándob hasznosítására kitaláljon valamit.
Vitézy Andrásnak nem ismeretlen a paksi terep: 2002-ben az MVM beruházási főmérnökeként egyszer már beválasztották a felügyelőbizottságba, éppen akkor, amikor Kocsis István lett a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója.
Fotó: MTI/Soós Lajos
A miniszterelnök iskolatársa
A felügyelőbizottság élén jelenleg az az Incze Zsolt áll, akiről a 444 közölt részletes portrét. Ebből kiderült, hogy a férfi Orbán Viktor iskolatársa volt a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban. A közgázon szerzett diplomájával előbb a KSH-nál dolgozott, majd vállalkozó lett, aztán 1998-tól fb-tag az atomerőműben. Ugyanilyen pozíciót kapott 1999-ben a Molnál, majd 2000-ben a Regionális Fejlesztési Holdingnál, és ugyanebben az évben az MVM Rt. igazgatóságába is bekerült. 2010 és 2016 között a Millenáris ügyvezető igazgatója volt, mígnem kirúgták. A jelenlegi paksi munkája mellett a Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottságát is elnökli az erőművi tiszteletdíj töredékéért, havi 170 ezer forintért.
Az igazgatóság tagja lett 525 ezer forintos tiszteletdíjjal Vidoven Árpád is, aki 1998 és 2006 között a Fidesz parlamenti képviselője, valamint az Országgyűlés jegyzője volt, 2010-től a Fidesz-frakció mellett dolgozott, a nevéhez kötnek számos, egyéni képviselői indítványként beterjesztett törvényjavaslatot. Lázár János bizalmasa 2013 óta a Miniszterelnökség politikai főtanácsadója, illetve a tárca közigazgatási államtitkára.
Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás
