Fekete-Győr András, a Momentum elnöke egy korábbi, lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy az ügynökakták nyilvánossága érdekében mozgósítani akarják a társadalmat.
Az ügynökakták kérdése egy sok hónapon, akár fél éven át tartó kezdeményezés lesz az országjárás és a szervezetépítés mellett. Lehet, hogy ez a téma eddig is a közbeszéd része volt, de van annak szimbolikája, hogy az 1989 környékén született nemzedék felnő, létrehoz egy politikai mozgalmat, és egyik első követelése az ügynökakták nyilvánossága. Főleg úgy, hogy a Fidesz és adott esetben a kormány soraiban is ott ülnek azok a döntéshozók, akiket zsarolni lehet a múltjukkal. Ez óriási nemzetbiztonsági kockázat.
A kérdés azóta újra a politikai napirend része lett, igaz, az LMP korábban tíznél is többször nyújtott be törvényjavaslatot az aktanyilvánosság reményében, mindhiába, és a Jobbik is folyamatosan ügynöközik, támadja vele Orbán Viktort és kormányát.
Aprócska eredmény csak annyi lett, hogy a kabinet a történészek számára kutathatóvá készül tenni a kommunista időszak mágnesszalagokon tárolt titkosszolgálati anyagait – de csak a választások után.
A 24.hu megbízásából a Republikon Intézet egy ötfokú skálán mérte meg a pártok szavazóinak véleményét a kérdésben, a skála egyik végén az Egyáltalán nem támogatom, másik végén a Teljes mértékben támogatom válaszlehetőség szerepelt. Azt a kérdést tették fel, hogy
Ön támogatja-e az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát?
A fideszes 48 százaléka is így gondolja (27 százalék teljesen támogatja, 21 százalék inkább), a baloldali-liberális szavazók 68 százaléka nyilvánosság-párti (34 teljesen, másik 34 inkább). A Jobbik táborán belül a legmagasabb ez a szám, ott a nyilvánosság mellett 71 százalék szavazott (33 teljesen, 38 inkább erre hajlott).
*
A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, kor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve. Az adatfelvételre 2017. április 7-19. között került sor.
Kiemelt kép: 24.hu montázs
