Tényleg mindig a vétlen autós hal meg a horrorbalesetekben?

Brutális baleset történt szombat hajnalban Budapesten, a Szentendrei úton, ahol egy pirosnál álló BMW-be hátulról, körülbelül 130 km/órás sebességgel rombolt bele egy Mercedes. A BMW két utasa, két fiatalember a helyszínen meghalt, a Mercedes sofőrjét súlyos sérülésekkel vitték kórházba. Úgy tudni, ittas volt, az ügyészség előzetes letartóztatását kezdeményezte.

A tragédiáról és jogi következményeiről sokat fogunk még hallani, ám a legelső, ami az ember fején átfut ilyenkor: “már megint” a vétlen autó utasai, az ártatlan emberek haltak meg, a “bűnös” pedig túlélte.

A vétlen sofőr később reagál

Valóban jellemző, hogy a vétlen autós és utasai általában komolyabb sérüléseket szenvedhetnek egy-egy ütközéskor. Aki tudatosan szabályt szeg – márpedig a balesetek túlnyomó többségét szabálytalankodók okozzák – ösztönösen készül, tudja, hogy kockáztat. Más a reakcióideje, másképp áll bele a helyzetbe, esetleg még látja is az elkerülhetetlent, de még képes lehet korrigálni – fogalmaz a 24.hu-nak Köves Szilárd vezetéstechnikai szakember.

A vétlen autóst ezzel szemben meglepetésként éri az adott helyzet, az átlag egy másodperces emberi reakcióidő a szituáció bonyolultságától függően még hosszabb lehet.

Az emberek 99 százaléka fékez ilyenkor, és ösztönösen megfeszíti a testét, ami a legrosszabb, amit tehet: a kinyújtott karok és lábak ugyanis nem lengéscsillapítóként, hanem merev rúdként működnek, törnek és rombolnak. A szakértő szerint nem tudunk másképp cselekedni, ez ösztön.

A ma embere a tegnap útjain a holnap autóival közlekedik

– ragadja meg az egész probléma lényegét Köves Szilárd.

Az anyósülés a legveszélyesebb

Amit tehetünk, az a fejtámla és az ülés helyes beállítása. Utóbbi azt jelenti, hogy az ember karjai és lábai hajlított helyzetben legyenek, nehezebben tudja “megfeszíteni” a testét. Egy autóban nincs legbiztonságosabb és kevésbé biztonságos hely, hiszen minden adott szituáción múlik.

Ökölszabályként azonban elmondható, hogy a védett személyeket nem véletlenül ültetik a jobb hátsó ülésre, és az anyósülés a legkiszolgáltatottabb. Ha az ütközés előtt álló sofőrnek van lehetősége reagálni, akaratlanul magát mentve balra húzza a kormányt, a karambolok így jellemzően az autó jobb első felét érintik.

Erősen szubjektív

Kész statisztikák nincsenek róla, hogy közúti baleseteknél milyen arányban sérülnek vagy hunynak el a vétlen és a vétkes autó utasai, de össze lehetne állítani egy ilyen számsort

– mondta a 24.hu-nak Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő. Egyben felhívta a figyelmet: óvatosan a népítélettel, mert nagyon erős benne a szubjektivitás.

Hasonló esetekről az átlagember a hírekből szerez tudomást, ám ezek elsődleges megállapítások, a hivatalos vizsgálat lezárultával sokkal árnyaltabb lehet a kép, sőt.

Egy példa: védett útra való kikanyarodáskor a főúton közlekedő belerohan az elé forduló autóba. Egyértelmű, hogy utóbbi nem adta meg az elsőbbséget, ő volt a hibás. Ám később bebizonyosodott, hogy a főúton közlekedő jármű olyan sebességgel haladt, hogy a kikanyarodó autó vezetője nem is láthatta, hogy jön. Ezzel pedig szinte 180 fokos fordulatot vett a történet – hoz egy megtörtént esetet a szakértő.

A vétlen kiszolgáltatottabb

Pausz Ferenc egyetért Köves Szilárddal abban, hogy ütközéskor általában a vétlen autós van kiszolgáltatottabb helyzetben.

Aki szabálytalankodik, nem azért teszi, mert balesetet akar okozni, mégis van benne valami, hogy ő fel tud készülni a legrosszabbra.

Akár tudat alatt, ösztönösen érzi, hogy baj lesz, baj lehet, így jobban koncentrál, nagyobb eséllyel ússza meg a tragédiát. A vétlen autós számára sokszor teljesen váratlanul alakul ki a veszélyes szituáció, az ő reakciója logikusan lassabb.

Kiemelt kép: MTI/Mihádák Zoltán