A Kerepesi úti ügetőn történt 1996-os gyilkossági kísérlet egyik vádlottjával akart „üzletelni” J. Róbert, akire kedden csaptak le készenléti rendőrök Budapesten, és aki azt akarta elérni, hogy a házi őrizetben lévő férfi – ahogy a rendőrség fogalmazott – Magyarország belügyminiszterével kapcsolatos dokumentumokat vigyen külföldre.
A lövöldözés 1996. november 13-án történt, az esti órákban. T. György – aki az ügy elsőrendű vádlottja – a Fiumei úti Sírkert egyik épülete tetejéről adta le a lövéseket a szomszédos Ügetőn tartózkodó L. Csabára. Húsz-huszonnégy méteres távolságból lőtt összesen négyszer, a hajtót háromszor sikerült eltalálnia. Társainak az volt a dolga, hogy figyeljenek, illetve segítsenek a menekülésben. A lövöldöző és a temetőben figyelő társa végül taxival menekültek el, mert a többieket a kiérkező rendőrök a közeli utcákban igazoltatták és mivel a kocsijukban lőszert találtak, előállították őket. L. Csaba életét a gyors beavatkozás mentette meg, egy lövedék a nyakán, egy az ágyéki csigolyája mellett, egy pedig a bal combjánál találta el. A nyomozást 1997 júliusában bizonyítékok hiányában megszüntették, ám 2014-ben n elrendelték a folytatását. Az ügyben 20 év után emeltek vádat. A meglőtt hajtó egyébként az 1996. november elsején Óbudán kivégzett Prisztás József üzlettársa volt.
Úgy tudjuk, J. Róbert először azzal az ürüggyel környékezte meg T. György ügyvédjét, hogy szakmai tanácsra lenne szüksége, majd a következő találkákon folyamatosan adagolta, hogy mit is szeretne valójában.
A vádlottig azonban el sem jutott az „ajánlat”, a védő ugyanis – ahogy azt a rendőrség is közölte – visszautasította.
J. Róbert azt akarta elérni, hogy azokat a bizonyos dokumentumokat vigye külföldre, majd tartson egy sajtótájékoztatót és „leplezze le” Pintér Sándort. Hogy pontosan mi szerepelt azokban a bizonyos dokumentumokban, nem tudni, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője, Gál Kristóf megkeresésünkre annyit közölt, hogy hamisított dokumentumokról van szó.
Úgy tudni, a gyanúsított, J. Róbert az Egymásért Egy-másért Alapítvány vesztegetési ügyének egyik kulcsfigurája. Mint ismert, az alapítvány a vád szerint adófizetés nélkül hozott Ázsiából vámárut milliárdos értékben, mondván, hogy adomány, ám azok áruházak polcaira kerültek.