Az Országos Bírói Tanács (OBT) etikai állásfoglalása szerint ugyanis
a bírói hivatáshoz méltatlan annak a bírónak vagy bírósági vezetőnek a magatartása, aki a nyilvánosság előtt illeti általánosságban negatív kritikával a bírósági eljárások résztvevőit, illetve bármely más szakmai csoportot.
A Magyar Nemzet szerint ez alapján akár a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője is méltatlan lehet hivatása gyakorlására, hiszen tavaly Wellmann György a lapban élesen bírálta a devizahiteles adósokat képviselő ügyvédeket, megkérdőjelezve szaktudásukat.
Bár az OBT állásfoglalása nem konkrét személyt, hanem egy magatartást minősít, a testület eljárását indítványozó bírák éppen arra vártak választ, etikátlan-e a birtokháborítási perek tanúit a nyilvánosság előtt nem igazi tanúnak nevezni, vagy a vagyon elleni bűncselekmények miatt vádat emelő ügyészek alkalmasságát megkérdőjelezni. Ez egyértelműen etikátlan, ráadásul az OBT szerint még aggályosabb, ha egy bírósági vezető vét a morál ellen.
A lap kereste Wellmann Györgyöt, hogy megtudja, tervezi-e lemondását, ahogy azt tavaly bírák, devizahiteles-ügyekben jártas ügyvédek és adósok követelték, de a Kúria sajtóosztálya csak annyit közölt, hogy:
Az etikai állásfoglalás mindig egy általános emberi, bírói magatartást minősít, nem pedig konkrét eseményekhez kapcsolódik.
Tavaly Darák Pétert, a Kúria elnökét és Áder János államfőt is kérték, hogy vonják felelősségre Wellmann Györgyöt, aki egy devizaperben született ítélet után a bankok számára hátrányos döntés miatt elnézést kért a bankszövetségtől. Az ügyvédek szerint a főbíró a Kúria szervezeti és működési szabályzata szerint is vétett, amikor levelében véleményezte az ítéletet. Darák Péter, a Kúria elnöke úgy vélte: a megfogalmazás nem volt szerencsés, szerzőjének érdemes lett volna óvatosabban fogalmazni, nem kellett volna „szakmai álláspontot” közölni a levélben.
Darák Péter tavaly (miután Németh Szilárd Fidesz-alelnök felháborítónak nevezett néhány ítéletet) jelezte, a bíráknak szabadon és részrehajlásmentesen kell dönteniük, elszámoltatásuk folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény szellemével ellentétes.
A Kúria elnökeként meggyőződésem, hogy az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák. Ezt a társadalomnak tudomásul kell vennie, azonban az erre jogosultak egyet nem értésüket jogorvoslati kérelemben fejezhetik ki.
Ki a jogász?
Korábban a devizahiteles adósokat képviselő “nemjogász” ügyvédek nyílt levelet írtak a kollégiumvezetőnek. Emlékeztettek rá, hogy diplomájuk átvételekor ők esküt tettek arra, hogy tudásukat a társadalom javára használják. Meg arra is, hogy hűek lesznek az Alaptörvényhez, amely szerint:
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
Az ügyvédek idézték még az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, amelynek némiképpen talán ellentmondana, ha a bírósági eljárásokban a bankoknak kedveznének és külön emlékeztették a “Tisztelt Kollégiumvezető urat”, hogy nemcsak ők tettek esküt ügyvédi hivatásuk kezdetekor, hanem ő is megfogadta bíróként,
hogy az Önre bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálja el; hivatása gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérli Önt.
Az ügyvédek jelezték, nekik tiszta a lelkiismeretük, napról napra esküjükhöz hűen, ügyfeleik érdekeit képviselve, számukra a tisztességes megoldásra egyre szűkülő lehetőségeket biztosító jogi környezetben járnak el.
Ön hű maradt-e bírói esküjéhez?
Az ügyvédek jelezték, ők nem adják fel, a perek folytatódni fognak az Emberi Jogok Európai Bíróságán, mert “a Kúria ítélkezési gyakorlata nem enged más megoldást”.
