Árulkodó Orbán-beszédek az olimpiáról

Feltéve, de meg nem engedve, hogy Orbán Viktor Rio óta tudja, Budapestnek nincs esélye olimpia rendezésére, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság környezetéből “leszivárogtak hozzá” erre utaló vélemények, megnéztük, mit mondott a kormányfő a nyári játékok óta. Akkor még a nemzet, sőt a régió olimpiájaként beszélt a budapestiről. Augusztus 19-én Rio de Janeiróban az olimpiai mozgalom vezetői előtt a nemzeti ünnep kapcsán arra emlékeztetett, hogy az ezeréves történelem erőt adhat, Szent István pedig példát mutathat.

A XX. század során sokszor fordult elő, hogy az identitásunkért és túlélésünkért folytatott küzdelem csak az olimpiai játékokon fejeződhetett ki. Múltunk során gyakran volt az olimpia a nemzeti büszkeségünk kifejezési formája. Gyakran volt számunkra az olimpia az a küzdőtér, az a pálya, ahol megmutathattuk elszántságunkat, bármilyen esélyeink voltak is, ahol láthattuk nemzetünk zászlaját büszkén és magasan lobogni. Éppen ezért Szent István napján itt, Rióban a magyar állam alapítását ünnepeljük akkor, amikor az olimpiai mozgalom maga is most fekteti le új alapjait, az Um mundo novo, azaz egy új világ alapjait.

Um mundo novo

A miniszterelnök akkor azt mondta, ebben az új korszakban,

mi, magyarok – akik magunk is az olimpiai mozgalom alapítói közé tartozunk – úgy érezhetjük, hogy most megmutathatjuk tehetségünket, bátorságunkat, elszántságunkat és nemzetünk szépségét az egész világnak. És ezért van az, hogy Budapest pályázik a 2024-es olimpiai játékok megrendezésére – a megfelelő helyszínnel, a megfelelő koncepcióval és a megfelelő időben.

A kormányfő ezt követően hosszan sorolta, Budapest miért lenne jó választás, de rögtön hozzá is tette, ez nem fővárosi ügy.

Városi játékok megrendezéséről beszélek, amely egyben egy egész ország, egy egész nemzet olimpiáját jelentik; olyan olimpiai játékok megrendezéséről, melynek során lakosságunk 90 százaléka legfeljebb mindössze 90 percnyi távolságra van a sportesemények helyszíneitől.

Orbán Viktor szerint a budapesti olimpia lehetővé tenné az olimpiai mozgalom új alapjainak lefektetését. Könnyen megközelíthető, megfizethető olimpiáról beszélt, olyan pályázatról, amely választ ad Thomas Bach felhívására, összhangban áll az Agenda 2020 tervével. Ráadásul az idő is megfelelő, három évtizeddel az önkényuralom láncainak levetése, Budapest megfelelő város lenne az olimpiai rendezésre, “a megfelelő koncepcióval, a megfelelő időben”.

Csillagok, szerencse – Dávid és Góliát

Beszédében Orbán Viktor Thomas Bach NOB-elnököt büszkén nevezte barátjának. A kormányfő ezt követően az olimpiai és paralimpiai játékokon érmet szerzett magyar versenyzők kitüntetésén (szeptember 23-án) még arról beszélt, bizony kijárna már az olimpia rendezése Budapestnek. Rejtő Jenő is előkerült.

1896-ban készült egy fénykép, ezen hét nemzet képviselői körbevesznek egy asztalt; egy francia báró, egy görög polgármester, egy orosz tábornok, egy cseh középiskolai igazgató, egy svéd ezredes, egy német természettudós, valamint egy magyar reáliskolai igazgató. Ez a kép – bár első pillantásra akár Rejtő Jenő egyik könyvébe is beillene – Athénban készült, és az akkori Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetőit ábrázolja. Moszkvában már volt nyári olimpia, Stockholmban is, Párizsban és Athénban kétszer, a németeknek is kettő jutott, az amerikaiak – akik egyébként nem szerepelnek az említett képen – négynél tartanak.

Ekkor még a miniszterelnök olyan közös álomként beszélt az olimpiai rendezésről, amelyhez egyre közelebb araszolgatunk, de akkor már jelezte, sok múlik a csillagok állásán és a szerencsén, de eljött az idő, hogy Budapest is beálljon a sorba.

Az olimpia megrendezéséért vívott küzdelemben talán éppen Önök lehetnek a legjobb példaképeink. Ha azzal a lelkesedéssel és kitartással dolgozunk a budapesti olimpiáért, amit Rióban Önöktől láttunk, amellyel Önök szoktak versenyről versenyre készülni. Ha sikerül a fülünk mellett elengedni a cinikusok huhogását, s ráadásul még a csillagok is jól állnak, és kerül valahonnan egy csipetnyi szerencse, akkor Dávid legyőzhet két Góliátot is; akkor megkaphatjuk az esélyt,és ha megkapjuk, akkor élni is fogunk vele.

Orbán Viktor október 13-án, az Új Hidegkuti Nándor Stadion avatásán még szóba hozta olimpiai sikereinket, de a pályázatról már egy szót sem szólt, noha a sporthoz kapcsolódó beruházásokról igen.

“Ha van tó, béka is lesz”

A korábban nemzeti ügyként emlegetett olimpiából, magyar sport lett, beszédében a kormányfő el is különítette a sportszerető magyarokat a hitetlenektől, akik nem hisznek a földből kinövő stadionokban.

Magyar sport nélkül nincs modern magyar nemzet, és az is igaz, hogy a Magyar Testgyakorlók Köre nélkül elképzelhetetlen a magyar sport. Az MTK az elmúlt 128 esztendőben mindig az elsők között volt. Ha a Hungária körutat külön országnak vennénk, akkor az MTK a nyári olimpiákon szerzett 33 aranyérmével a nemzetek összesített éremtáblázatán a 33. helyen állna. És akkor a sakkolimpiákon szerzett győzelmeket – Portisch Lajos, Adorján András, Polgár lányok – még nem is számoltuk. (…) Mi, sportszerető magyarok, akik hiszünk Magyarország jövőjében, úgy tartjuk, ha van tó, lesz béka is. Ezért nőnek ki a földből stadionok, uszodák és sportcsarnokok. Hisszük, sőt tudjuk, bizonyosak vagyunk abban, hogy az eredmények nem fognak elmaradni. Hisszük, sőt tudjuk, magyar tehetségek tucatjai tiszteletére játsszák majd még el olimpiai játékokon a magyar himnuszt. Hisszük, sőt tudjuk, hogy minden sportágban vissza fogunk kapaszkodni azokra a csúcsokra, ahol korábban már jártunk. Hisszük, sőt tudjuk, és ezt a nyáron ország-világ láthatta, a magyarokat, köztük az MTK-sokat nem lehet leírni, kézlegyintéssel elintézni, lúzernek elkönyvelni.

Elfogadva, hogy Orbán Viktor beszédei általában jól megírtak, és mindig pontos célt szolgálnak, tanulságosnak tűnik, miként fogyott el az olimpiai pályázat, mint kulcsüzenet. Az is érdekes lehet, hogy jóval a Momentum Mozgalom felbukkanása előtt Orbán Viktor milyen komoly ellentétként állította be a sportszerető magyarok közössége, illetve a nemzet jövőjét veszélyeztetők között feszülőt.