Elismerte Medgyessy Péter volt miniszterelnök az Indexnek, hogy az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal megkereste őt a négyes metró és az Alstom-szerződések ügyében, de nonszensznek tartja, hogy ráhatása lett volna a szerződés megkötésére.
Érthetetlen, kívül esik minden racionalitáson
– mondta Medgyessy a lapnak. Az európai csalásokat nyomozó hivatal most hozta nyilvánosságra a négyes metróról szóló jelentését, amelyben több korrupciógyanús szerződést is megnevezett.
Medgyessy elismerte, hogy tavaly megkereste őt az OLAF az üggyel kapcsolatban, és megkérdezte a véleményét. Medgyessy a válaszlevelében is leírta, hogy az Alstommal metróügyben sem direkt, sem indirekt kapcsolat soha nem volt.
Medgyessy az Indexnek azt mondta, azért nonszensz, hogy bármi szerepe lett volna az Alstommal kötött szerződések megkötésénél, mert nem volt már miniszterelnök 2005-ben, amikor az első négyes metrós hirdetmények megjelentek, sem 2006-ban amikor az első pályázatokat kiírták.
Politikai értelemben sem lehetett ráhatásom, hogy az Alstommal szeződjön a főváros, hiszen köztudottan rossz volt a viszonyom az akkori vezetőkkel, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a szabad demokratákkal, akik Budapestet vezették.
Medgyessy szerint nem volt az AssistConsult Kft. tulajdonosa, sem tisztségviselője, amikor az szerződött az Alstommal, azután vette vissza a céget, miután 2006-ban megszűnt a parlamenti képviselői mandátuma. Ekkor pedig nem bontotta fel a folyamatban lévő, korábbi szerződéseket. Medgyessy a fentiek miatt nem érti, hogy miért tartja az OLAF érintettnek a négyes metrós ügyekben.
Korrupciógyanú
Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az komoly korrupciót tárt fel a beruházással kapcsolatban. A kormány feljelentést tett az ügyben, de nem akarta nyilvánosságra hozni a dokumentumot, noha Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is azt nyilatkozta, a jelentés az első betűtől az utolsóig a nyilvánosságra tartozik, mert abban a 4-es metró beruházásánál elköltött magyar és uniós közpénzekről van szó.
Az OLAF már korábban közölte, nem igaz, hogy a 4-es metró ügyében csak 2010 előtt történtek súlyos visszaélések. A hivatal mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a beruházásnál, ezért az Európai Bizottság 76,6 milliárdos büntetést szabhat ki Magyarországra – közölte még a hónap közepén a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára január közepén.
Tarlós István főpolgármester már korábban nyilvánosságra akarta hozni az OLAF-jelentést, de a Miniszterelnökség óva intette ettől,
hacsak nem akar évekig pereskedni például multinacionális cégekkel.
A Figyelő ugyanakkor több forrásból származó értesülései alapján közzétett részleteket a dokumentumból, azt írta, hogy 60 szerződésnél találtak szabálytalanságot. Az OLAF a teljes szerződést szabálytalannak minősítette és 100 százalékos korrekciót javasolt, ami 21,6 milliárd forintnyi uniós támogatást érint.
Az OLAF szerint “szabálytalanság, csalás, korrupció, az EU-s pénzek hűtlen kezelése” volt jellemző a legdrágább, uniós támogatással megvalósult magyar uniós projektnél 2007 és 2013 között. A jelentés fedőlapján érintettként szerepel a fővárosi önkormányzat, az Alstom és Medgyessy Péter. Korábban a kormánypárti Magyar Idők már írt arról, hogy összesen több mint 597 ezer euró áramlott a korrupciós botrányba keveredett francia járműgyártótól az egykori miniszterelnök családi cégéhez. Medgyessy Péter még aznap az Indexnek elismerte kapcsolatát az Alstommal, szerinte
a díj a cég árbevétele volt, ami után adózott, és kilenc ember többéves munkájának az ellenértéke.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése egyértelműen bizonyítja a baloldali kormányok és a 2010 előtti budapesti városvezetők felelősségét a 4-es metróberuházás korrupciós botrányában – közölte a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Csepreghy Nándor azt mondta, a jelentést már 2016 végén megkapta a kormány, adatvédelmi okokból hozták csak most nyilvánosságra. Az elmúlt 13 év legnagyobb korrupciós ügye miatt az országnak várhatóan 59 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Unió számlájára – tette hozzá.
Csepreghy szerint a fejlesztéshez 76 milliárdot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az EU hozzájárulása, ezt a pénzt követelheti vissza Brüsszel. A négy éven át tartó nyomozás eredménye szerint a kifogásolt szerződések – egy kivételével – 2010 előtt, vagyis a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány, illetve a Demszky Gábor-féle városvezetőség regnálása alatt született. Ez azt jelenti, hogy minden idők legkorruptabb beruházása a baloldali kormányokhoz köthető – mondta.
Felkérték a Főpolgármesteri Hivatalt, hogy február végéig fogalmazza meg a jelentéssel kapcsolatban a saját álláspontját, és keresik a lehetőségét, hogy a költségvetés visszakövetelhesse az érintett politikusoktól és cégektől a büntetés összegét – mondta Csepreghy Nándor.
Tarlós: közzéteszik a szerződések dátumát
A főváros honlapján teszi közzé az Európai Csalás Elleni Hivatal 4-es metróról szóló jelentésében észrevételezett szerződések, megbízások dátumát – közölte Tarlós István. A főpolgármester felsorolta az említett dokumentumok dátumát, megerősítve, hogy az észrevételek, egy kivételével, a 2010 előtti időszakra vonatkoznak.
Tarlós István azt mondta: az ellenőrző mérnök esetében komoly összeférhetetlenségi szabálytalanság volt, és 2010 után kénytelenek voltak közbeszerzési eljáráson kívül mérnököt kijelölni. Az OLAF a közbeszerzési eljárás elhagyását kifogásolta, de hozzátette: figyelembe kell venni, hogy egy rendkívül súlyos szabálytalanságot szüntetett meg a főváros, illetve a BKV.
A főpolgármester érthetetlennek nevezte, hogy az OLAF miért nem hozza nyilvánosságra saját jelentését, miközben odaadja másoknak, a nyilvánosságra hozatal esetleges következményeire figyelmeztetve. Mint mondta, a Miniszterelnökség arról tájékoztatta, hogy a zárójelentésben szereplő információk más hazai és nemzetközi hatóságok bírósági eljárásainak megindítását is eredményezhetik.
Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármesternek a 4-es metró kapcsán tett kijelentéseire reagálva Tarlós István elmondta: a metró bekerülési ára nem 452 milliárd, hanem 406 milliárd forint, és az a 82 milliárd forintos összeg, amellyel Demszky szerint 2010 és 2014 között emelkedtek a költségek, “nem létezik”. Őt 2010-es megválasztása után 1166 vállalkozói többletkövetelés várta. A többletkövetelések összege 60 milliárd körüli volt, nem 82 milliárd, és ezeket a többletköveteléseket 2010 előtt halmozták fel – tette hozzá.
Tarlós István kérdésekre válaszolva a fővárosi tömegközlekedési megállók síkosságmentesítéséről elmondta, hogy az ügyben személyesen intézkedett. A 2024-es olimpiarendezés kapcsán indított aláírásgyűjtésről Tarlós István kijelentette, ha lesz népszavazás a kérdésben, akkor annak az eredményét tiszteletben tartja majd.
