Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet államtitkot sértene, ha kiderülne, hogy a náluk talált poloskát mégis engedéllyel helyezte el a szakszolgálat – mondta egy adatvédelmi és biztonságtechnikai szaktanácsadó a Magyar Nemzetnek. A szakember érhetőnek nevezte, hogy Majtényi László, az intézet elnöke nagyon óvatos az ügy kommunikációjában és nem tesz feljelentést.
A lehallgató a magyar törvények szerint haditechnikai eszköz, keresni is csak engedéllyel szabad, mert az ehhez szükséges technika is engedélyköteles. Jó eséllyel így sosem derül ki, kinek a megbízásából helyezték el az intézet számítógépes rendszerébe a poloskát.
Az bárkié lehet. A titkosszolgálatok azonnal tagadták, hogy az övék volna a szerkezet, amelynek beszerzési ára lehet, hogy húszezer forint, ahogy a Belügyminisztérium állítja, ám a készülék – Orosz Ferenc szerint – sokat tudhat, elhelyezése pedig nagyságrendekkel többe kerülhetett, mint maga a készülék. Nyugati „kémboltokban” bármilyen poloska megvehető, de a készüléket Magyarországra hozni már törvénysértő ugyanúgy, mint használata.
Poloskát az állami szervek, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, illetve ritkábban maga az elhárítás és hírszerzés használhat külön engedély alapján. A lehallgatást mindig adott személyre és nem szervezetre vagy csoportra kell engedélyeztetni egy adott időszakra. Majtényi László korábban azt mondta: egyértelműen bűncselekményt követett el, aki „a poloskához hasonló” szerkezetet elhelyezte, mert az intézetben semmi olyan nem történik, ami alapot adhatna jogszerű lehallgatásra.
Az Eötvös Károly Intézet elnöke korábban azt mondta, a náluk talált szerkezet alkalmas arra, hogy az emberi beszédet közvetítse (akár telefonon keresztül is) és a wifin keresztül megfigyelje a számítógépet, nemcsak azt a részt, amit a felhasználó éppen lát, hanem a gép könyvtárait, adatait is. Ez például azt jelenti, hogy az összes kódja, jelszava valahol már megvan, ami nem öröm egy volt adatvédelmi biztosnak.
Az intézet szerint bírói engedély nélkül a TEK és a nemzetbiztonsági szolgálatok poloskáinak sincs már helyük otthonainkban, a munkahelyünkön. Az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a magyar állam fellebbezését, így az intézet tovább küzd a magyar állampolgárok minél zavartalanabb magánéletéért. Mivel a strasbourgi ítélet végleges, elhárult minden akadálya, hogy a kormány gondoskodjon a jogsértő helyzet megszüntetéséről arról, hogy bírói jóváhagyás nélkül ne lehessen megfigyelni senkit.
