A Magyar Nemzet közérdekű adatigénylés során kérdezett rá az Országgyűlés gazdasági bizottságánál arra, hogy kért-e a testület adatokat a letelepedési államkötvényeket forgalmazó cégek működéséről. Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke lapnak azt válaszolta, hogy sem az Államadósság-kezelő Központtól (ÁKK), sem a kötvényeket értékesítő közvetítő vállalkozástól nem kért és nem is kapott kimutatást az elmúlt három évben a bizottság. Tehát egyelőre nincs nyilvános adat arra vonatkozóan, hogy hány kötvényt értékesítettek, és milyen állampolgárságú külföldi ügyféllel kerültek szerződéses viszonyba az értékesítők.
Elvileg az Államadósság Kezelő Központ tudja, hogy az egyes cégek hány kötvényt adtak el az elmúlt években, de állampapírtitokra hivatkozva nem válaszoltak a magyar Nemzet kérdéseire, a lap pert indított az adatokért. Emlékeztetnek: testület tavaly december 15-én két kötvényforgalmazó vállalkozás engedélyét vonta vissza, mivel az elmúlt három évben nem értékesítettek legalább száz kötvényt. Nagy kérdés, hogy ha a bizottság nem kért adatokat, akkor hogyan számolta ki, hogy nem jött össze a száz ügyfél – hívja fel a figyelmet a lap.
A Magyar Nemzet információi szerint a letelepedési program indulása óta az idén áprilisig 3565 kötvényt adtak el. Kalkulációik szerint az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 82, míg a drágább árazással kalkulálva több mint 98 milliárd forintos bevételre tettek szert. Utóbbiból 32 milliárd forint valójában közpénz, az állampapírok után a magyar állam kamatot fizet, de érdekes módon nem a befektetőnek, hanem a közvetítőcégeknek.
