Nemrég Helmut Kohllal találkozott, Európáról beszéltek. „Ha Németország déli részén járok, mindig elmegyek a kancellár úrhoz.” Szóba kerül, hogy a magyarok mindig segítettek a németeknek, de ez fordítva is így volt.
Köszönettel és hálával tartozunk Kohlnak Orbán szerint. Fél Európa azt találgatta, milyen kontextusban került elő a beszélgetésen Angela Merkel. Volt, hangsúlyozta Orbán, hogy volt nézeteltérés a menekültválság idején a két ország között. De mára a német gondolkodás is megváltozott.
„Nyugaton más nyelvet beszélnek, mint nálunk.”
Ott indirekt, udvarias, itt egyenes, kimondják, ki mit gondol. Ma már Orbán szerint a külső határvédelem az elsődleges.
Nem vallja be Európa, de ugyanazt csinálják, mint mi.
A miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorának azt mondta, a kvótaügy másik vita, az arról szól, mi legyen azokkal, akiket már beengedtek.
Megállítani
Orbán álláspontja ebben az, hogy ha valaki egyedül döntött arról, hogy beengedi a menekülteket, akkor az vállalja is a döntés következményeinek felelősségét.
Ha nem tudjuk megállítani Brüsszelt, aki a szétosztást támogatja, egy népszavazással, akkor máshol mondják meg, mi legyen.
Orbán szerint ez a nemzeti szuverenitás lábbal tiprása.
Schengenről Orbán azt mondta, hogy a közös határvédelem a legfontosabb. Aki képtelen megvédeni azokat, annak át kell adnia a határvédelmi feladatait Európának. „Ha nem teszi, akkor fel kell függeszteni schengeni tagságát”, üzent a kormányfő a görögöknek.
Ma a menekültek nem a törökök felől jönnek, hanem Líbiából. Ennek oka, hogy ma már nem Berlusconi az olasz elnök, Líbiában pedig nincs kormány, szétbombázták az országot a nyugat-európai országok.
„Ezért ott ma nincs kerítés, se politikai akarat, ami megfékezné a menekülteket.”
Orbán szerint egy hatalmas menekülttábor kell Líbiában, az a megoldás.
Agybaj
„Brüsszel és a magyar baloldal között teljes összhang van”, be akarnak hozni egy rakás embert Európába.
Meg agyrém, Orbán egyszerre állítaná meg Brüsszelt a 10 pontjával és a magyar baloldalt.
Ki áll a 10 pont mögött? Nehéz kérdés a kormányfő szerint, mert amíg ez Magyarországon normálisan hangzik, addig „ez nyugaton rasszizmus”.
Öregecske
Szellemi értelemben ott elnyomás van, állítja. Ezért máshogy beszél itthon, mint külföldön.
„Nincsenek könnyű helyzetben az én barátaim nyugaton.”
Németországban befektetésekről is tárgyalt. „Szeretnénk, ha Magyarország lenne Európa legmodernebb országa”, versenyelőnyt szeretne. Németországban a Deutsche Telekommal is tárgyalt, hosszú távú megállapodásunk van velük.
Belenéztem, hogyan fog kinézni a világ 15-20 év múlva (…) én már öregecske vagyok ehhez.
De a magyar szellem szerinte mindig is fürge volt és nyitott. Komoly tervei vannak a digitális Magyarország kialakítására. „Az első lépéseket megtettük.” Pálinkás József, az MTA volt elnöke is részt vállalt a kormány munkájában.
Felívelés
Kontextusban szemléli a költségvetést, 2017-re pedig jó költségvetés készült, állítja. 2010-től három év ment el arra, hogy az összeomlást elkerüljék, de 2013-tól új szakaszt nyitottak.
Mára már felívelő korszak napjait éljük Orbán szerint, amit nehezen hisz a magyar, tudja. A szegények számát is csökkentették, mindenki lépett egyet előre.
Az oktatást is fejlesztik, úgy, hogy a költségvetés saját bevallása szerint az adócsökkentés és az otthonteremtés. Ja, meg az egészségügybe is jut többletforrás.
Orbán szerint a ’80-as évek vége óta vita tárgyát képezik, hogy milyen állapotban van az egészségügy. Nyugat-Európában sokkal jobbak a bérek, itthon is emelni kell az orvosok, ápolók fizetését. „Nem merem állítani, hogy a következő 1-2 évben utol tudnánk érni őket”, de csökkenteni szeretnék a különbséget.
