Megtörték a hallgatást és interjút adtak azok a szülők, akiket a szigetszentmiklósi gyerekbántalmazásért ítéltek el, és akiknek ügyét most újratárgyalják. A pár a Borsnak beszélt, mindketten azt állítják, életük egy hajszálon múlik, pedig nem követték el a szörnyűségeket. Elegük van és rettegnek, de nem akarnak tovább bujkálni.
Tagadnak
A nő elmondta, 16 éve ismerte meg párját, akitől hét gyermeke született, de egyikük meghalt. Magát hibáztatja, amiért elhanyagolta a gyerekeket, férje ugyanis éjjel-nappal dolgozott. A férfi állítja, nem igaz, hogy többször bántalmazták őket, ha így lett volna, azt a tanárok észreveszik. Az egyik fiát azonban valóban felpofozta, mert a gyerek kést fogott rá. A gyermekek molesztálásáról kapcsolatos kérdésre azt mondták, őket igazolja az orvosszakértői vélemény, amely nem tartja életszerűnek, hogy ha ezek a dolgok megtörténtek, miért nincsenek az anális behatolásra utaló markáns nyomok a gyerekeken. “Ez a patkányevés egy marhaság. Itt nincsenek patkányok, szemben van egy óvoda, kérdezzék csak meg, láttak-e valaha a környéken rágcsálókat” – nyilatkozta a nő.
Az anya beszélt arról is, hogy egy tizenhat személyes zárkába került, ahová terhesen vonult be és a rabtársak – ahogy ő fogalmazott – kiverték belőle a gyereket. A férfi azt mondta, őt is bántottak, annyira, hogy kis híján belehalt.
Szexuális erőszakból kiskorú veszélyeztetése
Ahogy arról korábban beszámoltunk, újságírók lepték el tavaly február 24-én a Budapest Környéki Törvényszéket, hogy megtudják, milyen sors vár a “szigetszentmiklósi horrorszülőkként” elhíresült párra. A tárgyalás végig zárt ajtók mögött zajlott, ám szinte mindenki arra számított, a vádlottak hosszú évekre rács mögé kerülnek. De meglepő fordulat történt: a szülőket szabadlábra helyezték, csak kiskorú veszélyeztetésben találták bűnösnek őket, pedig a vádpontok között szerepelt a szexuális erőszak is. Két évet kaptak, ám ezt már leülték az előzetesben, így szabadon távozhattak.
A vádiratban az állt, hogy a házaspár nem gondoskodott gyermekeiről: nem adtak nekik rendszeresen enni, nem öltöztették őket, a kicsik óvodába egyáltalán nem, iskolába pedig rendszertelenül jártak. Felmerült, hogy a gyerekeket kicsi koruktól – egészen első emlékeiktől kezdve – napi rendszerességgel szexuálisan bántalmazták, és verték is mindannyiukat, illetve, hogy szüleik fekáliát és patkányt is etettek velük. Az ügy kapcsán számos hatósági eljárás indult, többen figyelmeztetést kaptak, egy – lényegében bűnbaknak kikiáltott – családgondozó munkaviszonyát pedig megszüntették.
Végül a felállított szakértői csoport arra a megállapításra jutott, hogy bár fizikai trauma érte a gyerekeket, a szexuális bántalmazást egyértelműen kizárták. Az iskolából egyáltalán nem hiányoztak sokat. A bíróság végül azt sem állapította meg, hogy fekáliát, bogarakat vagy egyéb borzalmakat ettek volna. A bírónő órákon át indokolta döntését, és erősen bírálta az ügyészség munkáját. Utóbbit jól mutatja a “patkányevés kérdésének” kezelése. Ez ugye benne volt a vádiratban, ám a vádbeszédben már nem – gyakorlatilag eltűnt. Erre az ügyészség magyarázata az volt, hogy egyes keleti kultúrákban elfogadott a bogarak és rágcsálók fogyasztása, ezért ezek megetetése nem bűncselekmény. A bírónő szerint valójában az történt, hogy a vádhatóságban is kételyek merültek fel, csak azért vonták ezt vissza a vádpontok közül.
A szexuális erőszak esetében hibázhattak
Az elsőfokú döntést azért helyezte hatályon kívül a Fővárosi Ítélőtábla, mert szerinte az elsőfokú bíróság eljárási szabályokat sértett a szexuális erőszak vizsgálata során. A tábla úgy véli, a kiskorú veszélyeztetése vádjának vizsgálatakor az elsőfokú bíróság betartotta az eljárási szabályokat, eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének és a tényállást hiánytalanul állapította meg, ez azonban nem mondható el a szexuális erőszak esetében.
A végzés szerint a táblabíróság nem orvosolhatta az elsőfokú eljárás hiányosságait, törvény tiltja ugyanis, hogy a felmentett vádlottakra a másodfokú bíróság bűnösség megállapítására alkalmas tényállást állapítson meg.
Az ítélőtábla kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság perdöntőnek értékelte a pszichológus véleményét arról, hogy a gyerekek nem szavahihetőek a szexuális bűncselekmény vonatkozásában, holott a bíró feladata ebben a kérdésben dönteni, mivel csak ő ismeri a bizonyítási eljárás teljes anyagát. Ez a döntés másra nem átruházható – szögezte le a táblabíróság. Kifogásolta azt is, hogy az írásszakértő véleményét hasonlóan kezelték, és így a bíró “áthárította” a szakértőkre annak a felelősségét, hogy megállapítsák, ki hazudik. A tábla hangsúlyozta: számos olyan objektív adat állt az elsőfokú bíróság rendelkezésére, amely a vádlottak felmentése ellen szólt.
Az indokolásban a bíró kitért arra is, hogy a gyerekek kihallgatása gyermekbarát szobában történt ugyan, “de nem gyermekbarát módszerekkel”, ennek részleteiről azonban nem beszélt. Megemlítette ugyanakkor, hogy az elsőfokú bíróság törvényellenesen járt el, amikor a sértettek pszichológus szakértőnél tett nyilatkozatait a tárgyalás anyagává tette.
A tábla szerint az elsőfokú bíróságnak figyelembe kellett volna vennie azt a körülményt is, hogy a gyerekek számára nem volt rendkívüli, ami velük történt, mert ilyen légkörben nőttek fel, olyan volt számukra ez, mint az evés, az ivás. Úgy vélik, a megismételt eljárásban – a számos tisztázandó kérdés között – választ kell találni arra is, hogy miként keletkeztek a gyerekek sérülései.
Az ellentétek miatt a Fővárosi Törvényszék elé kerül az ügy
A Fővárosi Ítélőtábla az új eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki, mert megítélése szerint a Budapest Környéki Törvényszék és az ügyészség közötti ellentétek veszélyeztették volna az ügy tárgyilagos elbírálását.
A táblabíróság arra utalhatott, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetése után a Pest megyei főügyész, Szabó Ferenc sajtótájékoztatón utasította vissza a bíróság kritikáit, amelyeket az ügyészségről az indoklásban megfogalmazott. A főügyész kifogásolta, hogy a bíróság szerint az ügyészség nem szerzett be minden bizonyítékot, így azokat a bíróságnak kellett pótolnia. A bíróság erre reagálva sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a főügyészség vitatta az ítéletet, és jelezte: ítélet megtámadásának módja a fellebbezés, nem a sajtótájékoztató.
