Colleen Bell szerint az amerikai üzletemberek inkább nem fektetnek be Magyarországon, ha korrupció gyanúja merül fel – írja a VS. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Transparency International szerdai rendezvényén szólalt fel, melyet a korrupció világnapja alkalmából szerveztek.
Bell hangsúlyozta: ha a csalók nyernek, azzal a fogyasztók veszítenek. Többet kell fizetniük a termékért, vagy rossz minőségű áruhoz jutnak, mert túl sok pénz megy el megvesztegetésre, a vállalkozásoknak pedig a versenyképessége romlik. Az Egyesült Államokban tilos, hogy családi összefonódás legyen egy közbeszerzés esetén – jelentette ki, utalva arra, hogy a parlament a napokban elfogadott egy olyan módosító javaslatot, amely lehetővé teszi az állami vezetők családtagjai számára, hogy induljanak a tendereken, ha nem élnek egy háztartásban a politikusokkal. A nagykövet elismeréssel szólt arról, hogy a rendőrség letartóztatott olyan vámtiszteket, akiket a gyanú szerint megvesztegettek az ukrán határon, és amiatt is, hogy az online pénztárgépek bevezetésével átláthatóvá tették a kereskedelemben az adóbehajtást. Negatív példaként említette viszont a paksi szerződéseket.
Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai államtitkár visszautasította a kritikát. A rendezvényen felszólalva azt mondta: azért, mert valaki politikai pályára adja a fejét, nem szabad a környezetében mindenkit megfosztani az üzleti lehetőségektől.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós ugyanakkor úgy látja, hogy ha valaki közhivatalt vállal, akkor el kell fogadnia, hogy a hozzátartozói által működtetett vállalkozások ne vállalhassanak szerepet a közpénzből finanszírozott üzletekben. Példaként hozta fel, hogy az elmúlt években „mesés módon” gazdagodtak meg a miniszterelnökhöz közel állók, és elszaporodtak a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt” beruházások, melyeknek kisebb az átláthatósága.
Csepreghy a rendezvényen bejelentette, hogy megszületett a magyar és a norvég kormány közt a megállapodás a Norvég Alap munkájának folytatásáról, ismét lehívhatóvá válnak azok a pénzek, melyekre ezen az alapon keresztül pályázhatnak döntően civil szervezetek. Norvégia 2014 májusában döntött a kifizetések felfüggesztéséről, sérelmezve, hogy a pénzek kormányzati kezelőrendszerét egyetértése nélkül alakította át a magyar kormány.
