„Az ettől eltérő időpontok érvénytelenek”, mondta Orbán Viktor Tusványoson, amikor bejelentette, hogy augusztus 31-ig kell elkészülnie az ideiglenes biztonsági határzárnak, vagyis a kerítésnek a szerb-magyar határon. Regisztrált álláskerősöket irányítanak a határra, építkezni fognak, a Hír24 több közfoglalkoztatottal is beszélt.

„Behívó? Olyan, mint a munkaszolgálat”

Az elmúlt napokban Csongrád megyében 490 regisztrált munkanélkülinek küldtek ki leveleket, csütörtökön 9 órától, fél órás turnusokban kellett megjelenniük a Csongrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályán, a szegedi megyeházán. „A levélben csak annyit írtak, sikerült a képzettségemnek megfelelő munkát találniuk, aminek nagyon megörültem, lakatos vagyok” – mondta a Hír24-nek Béla, aki Szegeden regisztrált munkanélküli, de nem Bélának hívják, csak kérte, az igazi nevét ne írjuk le.

„Csak a megyeházán mondták el, mire jöttünk. Már előtte is gondolhattuk volna, mert csak férfiak tolongtak, hétfőtől építjük a kerítést. Szóval a behívó, visszagondolva, olyan, mintha munkaszolgálatra hívtak volna.”

Megírtuk, hogy a közfoglalkoztatottak napi 8 órában dolgoznak majd, két műszakban ((06:00-tól 14:00-ig; illetve 12:00-től 20:00-ig), a közfoglalkoztatottak pedig a Csongrád Megyei Kormányhivatal Sajtószolgálatát tájékoztatása szerint elsősorban egyszerű, képzettséget nem igénylő feladatokat fognak elvégezni: növényzetet irtanak, talajmunkákat végeznek, ahol szükséges fásszárú növényzetet vágnak ki, határnyiladékot tisztítanak, anyagot mozgatnak. Holott a levélben, amit kiküldtek, még az állt, a képzettségüknek megfelelő munkát kapnak.

A határidő rövidül, a költségek nőnek

A miniszterelnök bejelentés után jött a hír, hogy kétmilliárd forinttal drágítja meg az építkezést, de kertépítésben jártas szakemberek szerint egy hónap alatt lehetetlen felállítani a határzárat. Ennek ellenére a belügynél azt mondták, a kormány eldöntötte, hogy állnia kell a kerítésnek, tehát állni fog. Azért, hogy a határidőt tartani próbálják, a büntetés-végrehajtás máris kibérelt számos drótkerítésfonó üzemet, melyek tulajdonosaival megállapodtak, hogy a különleges szaktudást igénylő munkafázisok kivételével minden más feladatot az odavezényelt elítéltekkel végeztetnek el. Háromműszakos munkarendben zajlik az építkezés, hat cölöpverő gép folyamatosan dolgozik majd.

Katonák és közfoglalkoztatottak dróthálót feszítenek ki a kerítésoszkopokra az ideiglenes biztonsági határzár mintaszakaszának építési munkálatai során a magyar-szerb határon, Mórahalom térségében
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A kormány szerdán a költségvetési tartalék terhére 22,2 milliárd forintot szavazott meg a „migrációs probléma” kezelésére, ebből kétmilliárdot közvetlenül az építkezés felgyorsítására fordítanak, 8 milliárd 880 millió forintot pedig a Belügyminisztérium kap új munkatársak felvételére, de ebből az összegből kell kártalanítani a kerítésépítés során a gazdákat is. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tízmilliárd forintért vásárolhat konténereket és ingatlanokat, a Honvédelmi Minisztérium pedig hárommilliárdot kapott az építkezéssel összefüggésben.

„Ha nemet mondok, nem eszünk”

Az eligazítás után orvosi vizsgálaton is átesett mindenki, akit alkalmasnak találnak, annak mennie kell, ha nem vállalja el a munkát, elesik a havi 22800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatástól, kizárják a rendszerből. „Messzemenőkig ellenzem a határzárat, ez csak kampányfogás. A menekültek senkit nem bántanak, egyébként is mennének tovább” – mesélte József.

„Én még akár nemet is mondtam, mindig van valami munka, ami beesik, de a gyerekeim miatt mégis elfogadtam, megyek építeni. Mert ha nemet mondok, lehet, hogy nem eszünk, mert ha elvállalom a munkát, ötvenezer forint körüli összeg jár” – tette hozzá.

A Délmagyarnak is nyilatkozott több behívott közfoglalkoztatott, egyikük elmondta, nem egészséges, orvosi papírjai is vannak erről, de elvállalná a munkát, kell a pénz neki és közel lakik a határhoz.

Fránya határidők

A kormányhivatal tájékoztatása szerint első körben a közvetlen határmenti, mórahalmi és szegedi járásokban élők kaptak értesítőt, de a szükséges létszám biztosítása érdekében a toborzás a határtól 50 kilométer távolságra eső járásokra is kiterjeszthető, összesen 215 Csongrád megyei közfoglalkoztatottra számítanak. Azt is megtudtuk, hogy az építéshez kapcsolódó közfoglalkoztatási program országos mintaprogramként indul. A mintaprogram 2015. augusztus 3. napjától indul és november 30-ig tart.

Munkások az ideiglenes biztonsági határzár előkészítése közben kivágott fát pakolnak Röszke közelében a magyar-szerb határon
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Ez csak azért furcsa kicsit, mármint a november 30-i határidő, mert Orbán Viktor ellentmondást nem tűrően jelentette ki, hogy augusztus 31-e a határidő, akkorra állni fog a kerítés. De akkor a mintaprogram résztvevői mit fognak csinálni november 30-ig? „Nekünk november 30-át mondtak az eligazításon, azt mondták, addig számítanak ránk” – emlékezett vissza Béla. Megkérdeztük a Csongrád Megyei Kormányhivatalt, mire föl a három hónapos eltérés, válasz helyett azt írták: „illetékességből a BM. sajtóosztályához továbbították” kérdéseinket. Tőlük várjuk a választ, mi is rákérdeztünk.

A munkára alkalmas kiválasztottak adatait egyébként még a héten felküldik az illetékes minisztériumba, hogy pontosan hány emberre számítanak a kerítésépítésnél.

Menekültek építhetik a menekültek ellen épülő kerítést

Augusztus 1-jétől, vagyis szombattól hatályosak az új menekültügyi szabályok, erről itt írtunk részletesebben. Újdonság, hogy a jogszabály lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen. Vagyis akár a kerítést is építhetik majd, ami pont azért épül, hogy ne jöjjenek többen.

Közben az Amnesty International az országgyűlési képviselőkhöz fordult, hogy kezdeményezzék a menedékjogról szóló törvény módosításának vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.

Időközben a Belügyminisztérium válaszolt, mint írják, az érintett határszakasz 2015. augusztus 31-ig történő lezárását további munkavégzés követi. A közfoglalkoztatási mintaprogram megteremti a lehetőségét annak, hogy ezekben a munkákban is részt vegyenek közfoglalkoztatottak, tették hozzá a BM-nél.