Belföld
határzár, Mórahalom (Array)

A kormányra dőlhet saját fala

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2015. 07. 17. 15:31

"Menekültkérdés: verseny a szavazók megnyeréséért vagy valóban tömegek akarnak Magyarországra jönni?"

E címmel jelent meg a Jogtudományi Intézet blogoldalán egy cikk, amely szerint a menekültügyi vitában hangoztatott érvek jelentős része szakmaiatlan. A közbeszédet a szabályozás ismeretének hiánya, a tények elhallgatása határozza meg. Ziegler Dezső Tamás európai jogász írásával hozzájárulna a megfelelő megoldások megtalálásához. Az illegális bevándorlók emlegetői valójában az irreguláris migránsokra gondolnak.

A szerző a menekült és gazdasági bevándorló közötti kategóriának tartja az oltalmazottat, aki nem lehet menekült, de nála is fennáll a veszély, hogy származási országába visszatérve súlyos sérelem érné. A menekültstátuszhoz valamilyen üldöztetés (vallási, faji, lelkiismereti) kell, más nem is kaphat. A menekültekre vonatkozó rendelkezéseket az Alaptörvény XIV. cikkének (3) bekezdése tartalmazza.

„Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.”

A gazdasági bevándorlóknál (szemben a menekültüggyel) az EU tagállamainak nagy a mozgásterük: speciális esetek kivételével maguk szabályozhatják, kit engednek be az unión kívüli országokból, kinek adnak vízumot, tartózkodási engedélyt. Magyarországon a külföldi (ún. harmadik államból származó) munkavállalóknál a munkaügyi hivatalok igényfelmérést végeznek, ha találnak magyar munkaerőt, őt részesítik előnyben. Tehát a “nem veheted el a magyarok munkáját” szlogen jóideje már érvényesül.

határzár, Mórahalom (Array)Fotó: Pál Anna Viktória

A menekült nem azonos a gazdasági bevándorlóval, aki nem kapott, nem is kaphat menekültstátuszt.

Az, hogy a menekültstátuszt kinek adják meg, az nemzetközi egyezmények és az uniós jog keretei között dől el, de a tagállamoknak még itt is jelentős mérlegelési jogkörük van. „A keretek adottak, ám a kitöltésük államonként színes képet mutat: sokáig például az államok a nem állami üldöztetést, így a polgárháborút vagy törzsi háborút nem akarták menekültstátuszra jogosító tényként elfogadni, és az állami, intézményesített esetekre koncentráltak.”

A magyar állam vélhetően megszegi nemzetközi kötelezettségeit, amikor a Szíriából érkezett kérelmezők 35, illetve az afgánok 80 százalékát elutasítja. Magyarországon a menedékkérők 9%-a kapott csak valamifajta státuszt (45% az EU-átlag, vagyis a magyar ötszöröse!). Ez összesen alig több mint ötszáz embert jelent. A magyar állam olykor akár a kínzás elől menekülőknek sem nyújt védelmet.

Egy magyar bíróság a női körülmetélés és kényszerházasság veszélyét sem tartotta elegendőnek a védelem biztosításához, mondván „a veszély nem volt kellőképp bizonyítva”. Számos esetben személyazonosító okmányokat kérnek, miközben, ha valaki menekül, inkább az életét menti, nem az iratait. Ha ilyenkor a hatóságok még fel is veszik a kapcsolatot a külföldi állammal, ami az otthon maradt rokonokra nézve végzetes következményekkel járhat.

Ziegler Dezső Tamás szerint az uniós, illetve a nemzetközi jog alkalmazása nem függeszthető fel. Magyarországnak nemzetközi kötelességei vannak. Azoknak eleget kell tennie. Elvileg a genfi egyezmény, mint nemzetközi szerződés felmondható, de az uniós jog terén ilyen jogosítvány nincsen. mivel a csatlakozási tárgyalásokon, 1998-2002 között nem kértünk derogációkat. Az uniós jog egyoldalú felfüggesztése szankciókhoz vezethet.

Tömegek menekülnek, de alig van menekült

Az érkező, magukat menekültnek tartók számában magyar léptékkel jelentős növekedés indult be. „A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint 2014-ben a regisztrált menedékkérők száma 42.777, míg 2013-ban e szám csupán 18.900 volt. (…) Ehhez képest fontos tudni, hogy menekültstátuszt Magyarországon 240 (!) ember kapott csupán, és oltalmazotti státuszt is csak 236. Az érkezők jelentős része továbbutazott.”

A fenti 42.000 emberbe beleszámíthatjuk azt a 23.000 koszovóit, akik nem kaphatnak menekültstátuszt, mert biztonságos államnak tartjuk Koszovót. Összesen alig több mint ötezren folyamodtak menekült státuszért, akiknek 9%-a kapott menekült vagy oltalmazott státuszt, vagyis „mítosz (vagy a tények ismerete ellenére hangoztatott hazugság) a menekültek tömeges, hosszan tartó magyarországi tartózkodása.

Az érkezők többsége szinte azonnal továbbmegy Nyugat-Európába, még menekültstátuszt sem kér. Nálunk egyszerre általában nem is tartózkodik pár ezer embernél több, a befogadó táborok férőhelyeinek száma elképesztően alacsony, pár száz fő. A nemzetközi jogász szerint az okkal felvethető, mi történik, ha visszaküldik hozzánk a menekülteket, hiszen ha nálunk lépték át az uniós határt, akkor valóban Magyarországon kell elbírálni kérelmüket.  

A rendszer gyenge hatásfoka és a nyugat-európai gyakorlat miatt tavaly 827 menedékkérőt küldtek vissza, januártól áprilisig 522 visszavétel történt. Ha Nyugat-Európa nem bírja a nyomást, akkor is “jogunkban áll hazaküldeni őket, ahogyan eddig is tettük. A számok tehát azt mutatják, hogy krízis nem az itt tartózkodó, éves átlagban kb. 500 menekült/oltalmazott miatt alakul ki, hanem a menekült-táborokban és környékükön uralkodó viszonyaink miatt.”

menekultek-Szeged(1)(430x286).jpg (Array)Fotó: Pál Anna Viktória

Tavaly 625 ezer menekültstátuszt kérő érkezett az EU-ba

375 ezer ügyben döntöttek. „A magyar, alig több mint ötezer elbírált esethez képest Németország 97.275, Franciaország 68.500, az Egyesült Királyság 25.870, Olaszország 35.180, Hollandia 18.790, ügyben hozott valamifajta döntést.” A magyarok által megítélt 500 menekült, oltalmazott státusz kapcsán a nemzetközi jogász emlékeztet rá, hogy Németországban 47.555 pozitív döntés született, Svájcban 15.575, Belgiumban 8.515, Görögországban 3.850.

„A kelet-európai államokban az ügyek száma egyébként általában lényegesen alacsonyabb, mint Nyugat-Európában.” Ez logikus, ha egy menekült választhat, valószínűleg érdemesebb eljutnia valamilyen módon nyugatra, ahol a státusz megszerzése után jobb kilátásai vannak, és a státusz megadása is objektívebb alapokon áll. Ha megállapítják, hogy  hazájában üldöztetésnek lenne kitéve, nem lesz “gazdasági bevándorló, hanem menekült státuszt kap.”

Amikor az EU-n kívüli államokból származók tömeges jelenlététől féltik a magyar kultúrát, értékrendszert, közmorált, érdemes kiemelni, hogy a magyar társadalom mennyire homogén. „Nálunk lényegesen kevesebb migráns van, az itt tartózkodni szándékozó menekültek száma pedig elenyésző”. Egyre kevesebb az EU-n kívüli államból származó, Magyarországon dolgozó. A külföldiek a magyar társadalom 1,4%-át alkotják, ami európai viszonylatban alacsony.

A menekültekre vonatkozó költségek jelentős részét az EU állja. „A SOLID program keretében a négy alap (külső határok alap, menekültügyi, visszatérési és integrációs alap) magyarországi pénzügyi forrása a 2007-2013 közötti időszakra csaknem 28,5 milliárd forint volt “. Ehhez képest a táborokban borzalmas állapotok uralkodnak – emlékeztet a szerző.

A fal adja a másikat?

A déli határra tervezett fal (a szerző a kerítést nevezi következetesen falnak – a szerk.) elvileg szolgálhatna célszerűségi szempontokat, de inkább az a kérdés, mi értelme, főleg úgy, hogy a határon túli magyarok életét is megnehezítheti, ráadásul így a határátkelőn kell bejutnia a magát menekültnek mondónak. „Akik a magyar hatóságoknak leadják a menekültkérelmüket, korábban (illegálisan, de) továbbmentek Nyugat-Európába.”

Most benyújtják menekültkérelmüket, így a fal pontosan az ellenkezőjét eredményezi annak, amit a kormány remél tőle. Kérdéses az építés jogszerűsége is, hiszen Natura 2000 természetvédelmi területen ez uniós jogba ütközik, vélhetően illegális, és EU eljárást vonhat maga után. A nemzetközi jogász általában tévesnek tartja, hogy Magyarország elviselhetetlen menekültügyi nyomás alá került.

„Évi 500 ember megóvása semmilyen terhet nem jelent sem a magyar állam, sem a társadalom számára, ahogyan a tervezett 370 menekült tervezett átvétele sem jelentene semmilyen terhet, amely módszerrel az EU-ban kvótaszerűen osztanák el a menekültek egy részét. Szintén téves a menekültek által elkövetett tömeges bűncselekmények vizionálása.”

A nemzetközi jogász megítélése szerint jelenleg az látható, hogy “a nem menekült gazdasági bevándorlók nem választják lakóhelyüknek az országot, és amint lehet, továbbmennek Nyugat-Európába. Magyarország az EU egyik legszegényebb országa, ha csak négyszáz kilométert utaznak nyugatra is öt-nyolcszor annyit kereshetnek ugyanazon munkáért.”

A menekülttáborok, illetve környékük infrastrukturális fejlesztése, tekintettel az áthaladó tömegekre fontos lenne, de jelenleg pont ezzel ellentétes folyamat zajlik. A menekültek sátortáborba telepítése nem konform a nemzetközi kötelezettségekkel és az embertelen bánásmód tilalmába is ütközhet. Az ezzel kapcsolatos magyar gondokat a nemzetközi szervezetek évek óta jelzik a magyar államnak, amely a fejlesztésekre jelentős összegeket kap.

határzár, Mórahalom (Array)Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A félelmeket inkább gerjesztik, mint csitítják

A szerző szerint ugyanakkor nem bagatellizálhatóak el a helyi lakosok félelmei. Könnyű ugyanis toleranciáról beszélni, de a helyiek – főleg a magyarokra jellemző nyelvi hiányosságok miatt – képtelenek kommunikálni a menekültekkel. A táborok létét, helyét sem jelzik, a menekültek szinte hasznavehetetlen térképekkel bóklásznak és nincs harmadik fél, aki a hasonló gondokat menedzselné. 

A civilek tevékenysége ilyen szempontból hasznos, ám egyrészt vannak települések, ahol nincsenek jelen, máshol pedig csak kezdeti lépések történtek. Alapvető hiányosság, “ha a helyi szokásokat-konvenciókat nem magyarázzák el az ideérkezőknek, és az ideérkezők amúgy tolerálható szokásait sem ismerik az érintett alkalmazottak és környékbeli lakók. Úgyszintén jellemző az érzékenyítő tréningek teljes hiánya a táborok környékén.”

A „vad menekülthordákról” szóló hírek úgy terjednek, hogy közben tízezrével érkeznek és mennek tovább békésen az országból, a bűncselekmények elkövetése nem jellemző. A feszültségek elsimítása helyett azonban inkább a konfliktusok gerjesztése jellemző, így összességében a szerző arra jut, hogy „a menekültekre vonatkozó negatív, túlemocionált kijelentések” főleg politikai célokat szolgálnak (ami a Századvég szerint, úgy tűnik, sikeres taktika).

Annál is inkább igaz lehet ez, mert a magyar átlagpolgár menekülttel szinte sohasem találkozik – írja Ziegler Dezső Tamás, aki szerint ez ugyanakkor roppant veszélyes utca lehet, mert “aki mesterségesen pogromhangulatot hoz létre és a történelmünkből ismert rasszizmusra épít, előbb-utóbb ugyanennek a tendenciának válik majd az áldozatává.” A Fidesz a kerítést tartja az egyetlen hatékony megoldásnak a déli országhatár megvédése érdekében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.