Majtényi László úgy látja, ha nem veszélyes a társadalomra a plakátok letépése, átfestése, akkor az csak szabálysértés, a polgári engedetlenség egyik klasszikus esete. Az EKINT elnöke emlékeztet rá, hogy „az állam nevében szólók véleménynyilvánítási szabadsága távolról sem korlátlan”, az általa vezetett intézet szerint éppen a plakátok kihelyezése Alaptörvény-ellenes.
„A magyar állam ezen túl az általa vállalt nemzetközi kötelezettségek alapján sem lehet xenofób.”
A rendőrök a plakátrongáló aktivistákat csak bűncselekmény gyanúja esetén zárhatták volna fogdába – írta az EKINT elnöke. (A plakátrongálókat nemcsak bekísérték, hanem meg is motozták, le is vetkőztették.) Majtényi László közleményében emlékeztetett arra is, ha később egy bíróság a plakátrongálókat elmarasztalná, az ügy szinte biztosan az Alkotmánybíróság elé kerülne, ahol már a véleménynyilvánítás szabadsága körében kellene az ügyet elbírálni.
„Ha az Alkotmánybíróság a bevándorlók elleni politikai üzenetet elutasító plakátrongálást nem találja az alkotmányosan védett vélemény kinyilvánításának, akkor a végső szót az Emberi Jogok Európai Bírósága mondhatja majd ki. Minden döntéshozó személyes és testületi felelőssége lesz, hogy eljárása során a kormányzati érdeket vagy az alkotmányos jogokat érvényesíti-e” – emlékeztetett az EKINT elnöke.
Bokros Lajos szintén úgy látja, hogy a kormány plakátjai gonosz szándékúak, faji alapon különböztetnek meg. A Modern Magyarországért Mozgalom a Kossuth térre a bevándorlással kapcsolatos plakátok miatt tiltakozó gyűlést szervez. A Moma elnöke az ATV Startban azt mondta: a plakátokkal nem a bevándorlóknak üzennek, hanem a magyaroknak, ha Bécsben jelennének meg hasonló plakátok a magyarokkal szemben, akkor mindenki felháborodna.
