A kurd család menekültként érkezett Magyarországra 13 éve, előbb befogadottként, majd a 2007-es LXXX. törvény életbe lépését követően 2008 után oltalmazotti státuszban maradhattak – számol be a család történetéről az Abcúg. Ilyen státuszhoz azok a külföldiek juthatnak, akik nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján menekültként ismerhetnék el őket, de fennáll a veszélye, hogy hazájukba visszatérve súlyos sérelem érheti őket, ötévente felülvizsgálják a helyzetet.
A család az első felülvizsgálati rostán nem ment át, a következő körben már nem kapták meg a státuszt, most pedig a kitoloncolás küszöbén állnak, a hivatalos bírósági papírokra – az ítéletet a március 16-i héten postázta a bíróság – , majd utána az iraki nagykövetségre várnak, hogy elismerjék őket iraki állampolgárokként. A Terrorelhárítási Központ (TEK) indoklása szerint az öttagú család négy tagja: a két szülő és a két felnőttkorú gyerek veszélyt jelentenek a magyar társadalomra. Hogy ezt mire alapozták, nem sikerült megtudni, a jelentést nemzetbiztonsági okokból senki sem láthatta.
A család a közelmúltban bírósághoz fordult, azonban a TEK érveit sem cáfolni sem megerősíteni nem lehet, a már említett nemzetbiztonsági okokból a TEK a tárgyaláson jelenlévő képviselője sem láthatta a jelentést.
Csak a bíró ismerhette volna meg a tartalmát, de ő, a tárgyaláson jelen lévő szociális munkás szerint el sem olvasta a papírt. Védőjüknek is úgy kellett érvelnie a bíróságon, hogy semmit sem tudott a vád alapjáról – mondta el Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója a portálnak. Még a giroszbüfét üzemeltető család sem tudja, miért kell elhagyniuk az országot, arra gyanakodnak: egy rosszakarójuk terrorizmus gyanújába keverhette őket.
Helyzetükön nem segített, sőt rontott a családfő indulatos természete – teszik hozzá. Bár a hatóságoknak nem lenne szabad ilyen szubjektív tényezőket figyelembe venni, a családot segítő jogvédők szerint sokat nyomott a latba az édesapa személyisége.
