A törvény kimondja, hogy az orosz és a magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.
A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát.
Fotó: LMP
Éjszakai duplázás
Különös, hogy az utolsó pillanatban, egy múlt csütörtökön este szétküldött módosítóval javasolta tizenötről harminc évre emelni a Paks II. beruházás titkosítását az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. Az ideát a kormánypártiak megszavazták, az ellenzék tiltakozott, a vita a sajtóban, majd hétfőn az Országgyűlésben folytatódott.
Ahogy tudósításunkban olvashatták, az együttes Szelényi Zsuzsa szerint “döbbenetes, elfogadhatatlan” az elképzelés, ráadásul “alkotmányellenes, hiszen az adófizetőnek joga van tudni, mire költik a pénzét”. Szelényi úgy véli, a titkosításnak “semmi más célja nincs, mint elleplezni olyan dolgokat, amelyeket az embereknek tudni kell”.
A szocialista Harangozó Tamás azt emelte ki, hogy a törvények ma is garantálják a nemzetbiztonságilag fontos adatok védelmét, a DK-s Vadai Ágnes pedig úgy fogalmazott: “A maffiakormány valami egész mást titkol, mint a nemzetbiztonság érdeke.”
A jobbikosok szerint a paksi bővítés helyes cél, de “ennek érdekében is lehet hatalmas pénzt lopni”. Az LMP a „hazaárulás minősített esetének” nevezte az ügyet, Szél Bernadett társelnök szerint kijelentette, további lépéseket terveznek.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Fideszesek a titkosítás ellen
A javaslatot a Fideszen belül is bírálták már az eredeti, tizenöt évre szóló formájában is: Bencsik János, a 2010-es Orbán-kormány volt energiaügyi államtitkára szerint közpénzből épült beruházásnál az állampolgároknak joguk van hozzáférni az információkhoz.
A kormánypárt nemzetbiztonsági okokra hivatkozik. Kovács Zoltán kormányszóvivő több helyen is elmondta: “A világon mindenütt titkosítják a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt technológiát tartalmazó beruházásokat, melyek őrzése piaci és üzleti szempontból is indokolt.” Kovács megjegyezte, kizárólag a nemzetbiztonsági okok miatt indokolt adatokra vonatkozik a harminc év.
A fideszesek titkosítós érvei között előkelő helyen szerepel a terrorveszély. A párt a minapi közleményében azt is hangsúlyozza, hogy “a paksi atomerőmű fejlesztésének köszönhetően tovább nő hazánk energetikai függetlensége, hosszú évtizedekre kiszámítható, olcsó és biztonságos áramellátást nyújt a magyar lakosság és magyar ipar számára, ezzel növeli Magyarország versenyképességét is”.
Felmérések szerint a lakosság többsége elutasítja a beruházást.
