Január 10-én rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában halt meg a szociológus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és Budapest Főváros Önkormányzata is saját halottjának tekinti Hankiss Elemért. A búcsúztatás szombaton 12 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz termében. A gyászoló család arra kéri a megemlékezőket, hogy koszorú helyett csak egy szál virágot vigyenek.
Hankiss Elemért az Emmi olyan sokoldalú gondolkodónak nevezte, aki „mindig közössége, Magyarország viszonyrendszerében élte meg a gondolkodás szabadságát”. Ez motiválta akkor is, amikor egyik elindítója lett a Találjuk ki Magyarországot, valamint a Találjuk ki Közép-Európát kezdeményezésnek, és a Szeretem Magyarországot Klubnak. Hankiss Elemért az elmúlt években főleg a filozófiai antropológia érdekelte, az emberi létezés koordinátáit kutatta, és bár tudta, hogy az emberlét vonalait társadalmi szerveződések jelölik ki, abban is biztos volt, hogy e rendszernek a mértani középpontjában a szabad akarattal rendelkező ember áll.
A Főpolgármesteri Hivatal közleményében felidézte, hogy Hankiss Elemér munkásságáért több elismerést is kapott: 1987-ben Az év könyve-jutalom díjat kapta, 1994-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést, 2006-ban Budapest díszpolgára lett és Széchenyi-díjat kapott. 2007-ben a Prima Primissima Díj egyik kitüntetettje volt, 2008-ban Hazám-, 2012-ben Bibó-díjjal ismerték el munkásságát.
A befejezetlen ember – ez volt a címe utolsó megjelent könyvének. Őt idézve gyászolunk.
“A semmiből a semmibe?
Születésünkkor a semmiből jövünk, és nem zárható ki, hogy életünk végén a semmibe futunk, hullunk bele.(…) Az élet befejezésekor biológiai lényünk megsemmisül, felbomlik, beleszervül az életfolyamatok bonyolult rendjébe. De mi történik személyiségünkkel? Azzal az autonóm rendszerrel, amelyet személyiségnek nevezünk (ha tévednek azok a tudósok, akik szerint nem létezik ilyen autonóm rendszer)? És mi történik a tudattal, amely jelenlegi tudásunk szerint ugyan nem létezhet biológiai alapjai nélkül, de – ma még úgy véljük – alapvetően más törvények mozgatják, mint az úgynevezett fizikai anyagot? Bár a kvantummechanika mintha felfedezett volna olyan törvényszerűségeket, amelyek bizonyos értelemben hasonlítanak a tudat egy-egy sajátosságára”.
