Az állampolgári jogokkal, valamint a bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság meghallgatásán részt vett Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője, aki azt mondta, tíz év stabilitás és stagnálás után a civil szféra hirtelen romló körülményekkel volt kénytelen szembenézni, s úgy ítélte meg, mind a jogi, mint a finanszírozási környezet romlott. A civilszervezetekkel kapcsolatos mai hír, hogy az ügyészség a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata alapján akár kezdeményezheti is egyes szervezetek megszüntetését.
A meghallgatáson Mong Attila újságíró, az Átlátszó.hu főszerkesztő-helyettese a média helyzetét ismertette, s elmondta, az általuk készített felmérések tanúsága szerint az újságírók úgy érzik, egyre kevésbé szabadon végezhetik munkájukat, s egyre nő a politikai nyomásgyakorlás.
A főszerkesztő-helyettes a reklámadót is szóba hozta, mondván, az nem hoz jelentős költségvetési bevételt, viszont 80 százalékát az RTL Klub fizeti, szerinte azért, mert elkezdett politikai témákkal foglalkozni, miközben a másik nagy kereskedelmi tévé kormányhoz közeli üzletemberek irányítása alatt áll, nem foglalkozik politikával, csak bulvárhírekkel. Mong Attila azt is hozzátette, hogy az állami hirdetések a lojális sajtó támogatását szolgálják.
A kormány álláspontját a korábban André Goodfriend amerikai ügyvivőnek arrogáns módon beszóló Kovács Zoltán kormányszóvivő volt hivatott képviselni, aki olyan szappanoperához hasonlította a meghallgatást, amelyben már nemcsak a szereplők, hanem a forgatókönyvíró sem tudja, hogy miről is akar szólni. Mint mondta, a meghallgatáson felhozott témák nagy részét a kormány már megvitatta az arra illetékes intézményekkel, és ezeket jogi alapon le is lehetett zárni, ezeket pedig most politikai érdekből próbálják újranyitni.
Fotó: MTI/Európai Parlament/Arnaud Devillers
Kovács úgy vélte, hogy Magyarország immár az egyik legalaposabban átvilágított ország, egyúttal megjegyezte, hogy mintha a bizottság más tagállamokkal nem foglalkozna ilyen élénken. A kormányszóvivő kijelentette, hogy kikér magának minden olyan állítást, amely tekintélyelvűséggel és demokráciaellenességgel vádolja a kormányt, miután a párt az elmúlt évben 3 választáson győzedelmeskedett.
Orbánék agóniájának még nincs vége
Gál Kinga, fideszes EP-képviselő a meghallgatást követően elmondta, hogy a néppárt mindent megtett, hogy kiegyensúlyozza a meghallgatást, de miután erre nem volt lehetőség, ezért a néppárt úgy döntött, hogy a meghallgatáson nem vesz részt. Gál szerint a vita teljesen egyoldalú volt, a felhozott kérdések pedig olyan “lerágott csontok” voltak, amelyek 2010 óta folyamatosan ismétlődnek.
Niedermüller Péter szégyenteljes közjátéknak nevezte, hogy a néppárti képviselők meg akarták hiúsítani vagy rövidíteni a meghallgatást. A DK alelnöke úgy vélte: Kovács Zoltánt és a kormányt minősíti, ha az EP egyik tekintélyes bizottságában zajló meghallgatást szappanoperának nevezi. Leszögezte azt is: nem lerágott csont, ha a egy kormány sorozatosan megsérti a demokráciát.
Ujhelyi István és Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselői a meghallgatást követően közleményt adtak ki, melyben azt írják: a magyar jogállamiság rendszerszerű fenyegetésnek van kitéve.
“A mai meghallgatás újabb fejezete volt az Orbán-rezsim nemzetközi elszigetelődésének, de arra is rávilágított, hogy a demokrácia európai ellenségeinek egyes konzervatív erők is igyekeznek fedezéket biztosítani. A vita konkrét eredményre ugyan nem volt hivatott, de azt megmutatta, hogy Orbánék agóniájának még nincs vége” – áll Ujhelyi István és Szanyi Tibor kommünikéjében.
