Ettől az évtől működik a bejelentő védelmi törvény, amit az igazságügyi tárca államtitkára sikeresnek nevezett az M1 reggeli műsorban. Mint mondta: a teljes anonimitást biztosító jogszabály alapján 270 vizsgálatot indíthattak, a bejelentések 40 százaléka (tehát több mint száz) megalapozott volt. A találati arány jól mutatja, hogy a felületet nem egyszerű “névtelen feljelentgetésekre” használják – tette hozzá Répássy Róbert. Az Igazságügyi Minisztérium egyébként kötelezővé tenné a vagyonnyilatkozatot a fontos és bizalmas köztisztviselői, kormánytisztviselői munkakört betöltőknek. Támogatja azt is, hogy a nem képviselő miniszterek családtagjainak vagyona megismerhető legyen. A korrupcióellenes lépések keretében az elmúlt évben jelentősen nőtt az ilyen vádak miatt indított eljárások száma, a tavalyi 1215-tel szemben idén több mint 3000 ügyről tud beszámolni az ügyészség – tette hozzá az államtitkár.
Ki a fontos, bizalmas?
Arról mindig a munkáltató döntene, mi számít fontos, bizalmas munkakörnek, általában a „nemzetbiztonsági ellenőrzés” hatálya alá eső feladatkörökről lehet szó. Répássy szerint egyes munkahelyeken a munkakörök 20, máshol csak 5 százaléka lehet érintett. Mint mondta: nem valami új dologról van szó, de minél szélesebb és rendszeresebb a vagyonnyilatkozat-tétel, annál inkább lehet visszatartó ereje. A nyilatkozatok valóságtartalmát már a nemzetbiztonsági ellenőrzések is kontrollálhatnák, legalábbis azokon a területeken, ahol egy magyar alkotmányvédelmi szerv információkkal rendelkezhet. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatáról még komoly vita van, mennyiben legyenek nyilvánosak, ki kezelje ezeket a dokumentumokat és azokból milyen következtetéseket lehessen levonni.
A korrupciózás, mint vegyi fegyver
Mindeközben Mihályi Péter közgazdász a Galamuson arról ír, hogy Magyarországon jogi értelemben, mint bűntett, korrupció nincs is. Az új, 2012-es Btk. csak „korrupciós bűncselekményekről” – vesztegetés, befolyás vásárlása, befolyással való üzérkedés – beszél. Ez a legkevésbé sem zavarja a köznyelvet, amely tucatnyi olyan gazdasági bűnt sorol a korrupció kategóriájába, amely valójában adócsalás, hivatali visszaélés, hanyag és hűtlen kezelés, sikkasztás. Mihályi szerint az ország nem a korrupció, hanem a túlméretezett állam, a pazarlás és sok egyéb tényező miatt tart ott, ahol. A közgazdász szerint a mostani korrupciós botrány középpontjában álló szervezett áfacsalás sem okozhat éves szinten mintegy 1000 milliárd forintnyi hiányt. Évente ezrével mennek csődbe vállalkozások, milliós adóhátralékot hagyva maguk mögött, és még nagyobb tételt jelenthet, hogy sok millió fogyasztó számla nélkül vásárol árut, szolgáltatást. A korrupció – Mihályi szerint – az esetek többségében a jövedelmek kiegyenlítése irányába hat.
