A Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője nem hisz összeesküvés-elméletekben, ezzel ki is zárja azokat a teóriákat, amelyek szerint az amerikai kitiltási botrány valódi célja az Orbán-kormány megbuktatása. Mint mondja, most a legfontosabb a higgadtság és a nyugodtság. „Nem szabad felülni semmiféle provokációnak és hisztériakeltésnek. A kormányzati álláspont e kérdésben határozott és változatlan. Ha valaki másokat korrupcióval vádol, akkor elvárható, hogy az ennek alapjául szolgáló információkat is megossza. Az amerikai nagykövetségnek nemcsak a kitiltásról szóló döntést kellett volna közölnie az érintettekkel, hanem annak okait is.”
Szijjártó Péter az interjúban ténynek nevezi, hogy Közép-Európa energiabiztonságáért az Egyesült Államok és az EU is többet tehetne, és furcsállaná, ha az Egyesült Államok a keleti nyitás politikáját bírálná, miközben Washington és Peking gazdasági együttműködése irigylésre méltóan szoros, aminek a töredékével is elégedett lenne a magyar kormány, amely „nem orosz-, vagy Nyugat-barát, hanem szenvedélyes magyarbarát politikát” folytat. Az interjúból, kiderül, számára is érthetetlen, mitől „sokallt be” a Nyugat, hiszen azzal vádolni minket, „hogy nem illeszkedünk az európai jogrendszerbe, s ne lennénk Európa-pártiak, orbitális hazugság. Magyarország transzatlanti és európai elkötelezettségét a tények alapján nem lehet kétségbe vonni, percepciókkal, fantazmagóriákkal pedig nem lehet mit kezdeni”.
Szijjártó szerint a szövetségesi lojalitás nem írhatja felül a nemzeti érdekérvényesítést, „ha egy kormány a saját nemzeti érdekeit helyezi előtérbe, azzal annak a szövetségnek az érdekét is szolgálja, amelynek a tagja”. Ő nem tart Magyarország elszigetelődésétől, az elmúlt hetekben Kanadától Nagy-Britannián és a V4-eken át Kínáig 17 ország külügyminiszterével találkozott, ezt a kérdést közülük senki sem vetette fel.
A mostani vita lezárásához Amerikával „a magyar kormánynak és Magyarországnak fűződik a legkomolyabb érdeke”, de ez nem gesztus, hanem tény kérdése. „Vannak magyar magánszemélyek, akikkel szemben az Egyesült Államok korrupciós vádat fogalmazott meg, a kormánnyal szemben pedig az a problémája, hogy nem járt el ezekben az ügyekben. A helyzet azonban az, hogy tájékoztatás hiányában nem tudjuk, milyen ügyekben is kellene eljárnunk. Ha információhoz jutnánk, akkor a magyar hatóságok el tudnák dönteni azt is, hogy a jogállam normái alapján kell-e indítani eljárást, vagy sem. Egy jogállamban nem indítanak eljárást percepciók és általános utalgatások alapján” – mondja végül a miniszter.
