Belföld

Tahó-frakció: párizsis zsemlétől a bunkózásig

rogán vajna (rogán vajna)
rogán vajna (rogán vajna)

Mi a közös Andy Vajnában, Rogán Antalban és Szanyi Tiborban? Az, hogy egyikük sem bánik kesztyűs kézzel a médiával. Megalázások, rendreutasítások és fenyegetések kereszttüzében az újságírók. Szavazzon!

“Nem mindegy?! Szevasz!”

– Örülök, hogy ennyi idejük van!
– Ezt nem kommentálja?
– Miért kommentálnám? Hát hülyeség!
– Nincsen köze egyik céghez sem?
Nem mindegy?! Szevasz! Mondtam, hogy erről nem beszélek!

Ez a párbeszéd zajlott le Andy Vajna és az RTL Klub riportere között a néhány napja vetített Házon kívül című műsorban. A tévécsatorna újságírója a több milliárd forintnyi közpénz fölött diszponáló filmügyi kormánybiztost szerette volna szembesíteni az Átlátszó.hu által feltárt gyanús cégügyekkel.

További kínos momentuma az esetnek, hogy a Digi és a Telekom által lefedett területeken rejtélyes módon épp akkor maradt ki az RTL Klub adása, amikor azon az Andy Vajnával foglalkozó riport ment.

“Egész egyszerűen bunkó”

Néhány napja hivatalos Facebook-oldalán bunkózta le Rogán Antal a Cink.hu újságíróját, amiért az felrótta neki: a választások közeledtével egyre gyakrabban haknizik feleségével a bulvármédiában. Rogán szerint Szily László „elképesztően alpári stílusban írt” a feleségéről, ezért „egész egyszerűen bunkó”. Ezzel szemben a Cink ominózus cikke jobbára csak Rogán-Gaál Cecília bulvárszerepléseinek tényszerű ismertetésére szorítkozik.

Korábban mi is bemutattuk, hogy a City című, ingyenesen terített, ám önkormányzati pénzből is működő bulvárlapban cikkek tömegeiben fényezik a kvázi celebként szereplő házaspárt. Az egyik írás apropója, hogy Cecília asszony „jól érzi magát a bőrében”, míg egy másik beszámoló szerint „Rogán-Gaál Cecília megtalálta a stílusát”.

“Hülyeségeket akar kérdezgetni?”

Szintén a múlt héten történt, hogy Széles Gábor nagyvállalkozó, a fideszes Békemenetek szervezője és szponzora előbb lehülyézte az őt interjúvoló újságírót, majd le akarta tiltani a vele készült anyagot, végül perrel fenyegette és kidobatta az Index stábját egy sajtónyilvános eseményről. Széles Gábor Zalaszentgróton tartott lakossági fórumot új beruházásáról, egy golfkomplexumról. Az Index újságírójának az volt a “bűne”, hogy arról az energiacella-projektről merészelte kérdezni a Fidesz-közeli nagyvállalkozót, amelyről korábban Széles azt állította: a magyar gazdaságnak ötszáz éve nem látott fellendülést, a Fidesznek pedig több évtizedes kétharmadot hoz majd.

A nagyvállalkozó meg sem várva a következő kérdést kifakadt és felelősségre vonta az újságírót, hogy „hülyeségeket akar kérdezgetni” vagy pedig „valami értelmeset is tud” a megvalósult beruházásairól. Széles ezután le akarta tiltatni az interjút és a fórumról is kidobatta az indexeseket, akik annak ellenére közzétették a felvételt, hogy a vállalkozó perrel fenyegette meg őket.

Tíz deka párizsi és két zsömle

Nem fogja vissza magát Szanyi Tibor, az MSZP fekete báránya sem, ha újságírókat lehet gyalázni. A leginkább vehemens megnyilvánulásairól ismert szocialista képviselő tavaly a Népszabadság publicistájának ment neki. Pető Péter egy cikkében arról írt: a magyar politikusok képtelenek felfogni, mit jelent a sajtószabadság és még mindig rövid pórázon akarják tartani a médiát.

Ekkor jött Szanyi és a cikk online verziója alatt kommentoffenzívát indított az újságíró ellen. „Kedves Péter! Te a véleményszabadság jegyében aljasul hazudozol” – írja, majd elmagyarázza, hogyan is képzeli el a Népszabadság optimális működését: „Ki-ki próbálja meg eladni a maga gondolatait a saját pénzén! Mi, mint párt ugyanis kevésbé vagyunk érdekeltek abban, hogy a mi pénzünkön minket gyalázzatok” – utalt nyilvánvalóan arra, hogy az affér idején az MSZP egy alapítványon keresztül maga is tulajdonosa volt a lapnak. Majd jön Szanyi végső érve: “Ti ácsingóztok nálunk finanszírozásért. Konkrétan pénzért, amelyből talán konkrétan már meg is vetted a mai tíz deka párizsidat, meg a két zsömlédet.”

Minket is aláznak

A politikai elit tagjai a Hír24 újságíróival is gyakran lekezelő módon viselkednek. Schmittné Makray Katalin két éve, még first ladyként kikérte magának, hogy Schmitt Pál plágiumbotrányáról nyilatkozzon, egyúttal kioktatta riporterünket, hogy szerinte miről kellene kérdezni őt. Hende Csaba honvédelmi miniszter érdemi válasz helyett a kamera kikapcsolását követelte tőlünk. Orbán Viktor pedig nemes egyszerűséggel lekommunistázta munkatársunkat, amikor a felcsúti stadion avatóján megkérdeztük tőle: milyen érzés, hogy stadion épült a kertje végében közpénzből.

A nehezen utánozható Havasi Bertalan

Régóta közfelháborodás tárgya a miniszterelnök túlbuzgó sajtósának viselkedése. Havasi Bertalan a nyilvános rendezvényeken rendszeresen öntestével védi Orbán Viktort és zavarja el az újságírókat a miniszterelnök közeléből. Jellemző, hogy Havasi kapcsán még a kormánypárti Magyar Nemzet is arra figyelmeztet: „A miniszterelnök körül riasztóan megnőtt a meglehetősen szervilis, ám a világ felé buta agresszivitást mutató emberek száma. (…) Mi a magunk részéről jeleznénk: a bunkóság, az agresszivitás, de még a lihegő szervilizmus sem tartozik a polgári, keresztény, konzervatív erények közé.”

Csinálják – mert megtehetik

Ceglédi Zoltán úgy látja: a fideszes közszereplők jellemzően „kézhez szoktatott” újságírókkal találkoznak; a meglepetés és a felkészületlenség miatt agresszívek, amikor néha valódi kérdéseket kapnak. A Republikon Intézet vezető elemzője szerint a jelenség annyiban magyar sajátosság, hogy e téren is a „keleti nyitás” hatását látjuk: Obama vagy Merkel médiakezelése helyett putyini példákat preferál a Fidesz: megtörni, megvenni, elhallgattatni szeret. Az impotens ellenzék pedig adós a saját, párhuzamos nyilvánosságának megteremtésével, de a maradék mainstream eszközöket is elégtelenül használja. Így a szélesebb nyilvánosság is fásult, apatikus lesz és nem követeli ki magának a valódi híreket, az igazi válaszokat.

Az elemző szerint ritka alkalom, amikor a tévénéző vagy újságolvasó szembesül a kormánypárti arroganciával és azt a helyén kezeli, tartós konzekvenciát von le belőle. Sokszor inkább csak szalmaláng az egész, mert túl magas az ingerküszöb és kevés a visszacsatolás ahhoz, hogy a bunkóság eposzi jelzőjévé váljon egy pártnak vagy politikusnak.

Ceglédi szerint a hazai pártok vonatkozó magatartása két csoportba sorolható: a Fidesz ügyesen modernizálta a Tilt, Tűr, Támogat hármasát, az ellenzék jelentős része pedig leragadt valahol a kilencvenes évek közepén, amikor a baloldali és liberális ideológia uralta a sajtót, ma pedig bénultan, válasz nélkül nézik, hogy teljesen visszájára fordult a helyzet.

Az elemző úgy látja: a Fidesz környékén joggal hiszik, hogy így viselkedhetnek a sajtóval, hiszen a média jelentős része a zsebükben van, az ellenzék cselekvésképtelen, a közvélemény pedig leszokott arról, hogy figyeljen és reagáljon ezekre az ügyekre. Változást mai ismereteink szerint csak az hozhat, ha a kormánypárt belső törésvonalai elmélyülnek, és esetleg elindul egy belső csata. Ceglédi szerint hamarabb teremt releváns nagyságrendű, kritikus nyilvánosságot Simicska Lajos és a Fidesz konfliktusa, mint bárki az ellenzéki oldalon.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik