A BRFK ellen a Háttér Társaság a Melegekért és egy magánszemély indított pert a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A szeptember 18-án meghozott másodfokú ítéletről ők tájékoztatták közleményben az MTI-t. Az ítélőtábla – az első fokon eljáró bírósághoz hasonlóan – megállapította, hogy szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a BRFK, amikor 2012 áprilisában a közlekedés ellehetetlenülésére hivatkozva megtiltotta a Budapest Pride felvonulást.
A felperesek emlékeztettek rá, hogy erre hivatkozva a BRFK már 2011-ben is megtiltotta a Meleg Méltóság Menetét, de a tiltást akkor a bíróság hatályon kívül helyezte, mert úgy látta, hogy a BRFK érvei nem megalapozottak. Ennek ellenére egy évvel később, 2012. április 5-én a BRFK ismét megtiltotta a felvonulást, “mégpedig gyakorlatilag szóról szóra ugyanazokkal az indokokkal, amelyeket a bíróság egy évvel korábban elvetett”. A két pride vonulás között a BRFK több, nagyobb létszámú rendezvény megtartását is tudomásul vette az útvonalra.
A Fővárosi Törvényszék 2014 januárjában hozott határozata ellen a BRFK fellebbezett, de a felperesek – a magánszemély felperes kártérítése érdekében – csatlakozó fellebbezést nyújtottak be. A szeptember 18-ai jogerős döntésében a Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, hogy a csoportját ért jogsértés miatt a magánszemély nem lett volna jogosult pert indítani, így az ő keresetét elutasította, de a Háttér Társaság tekintetében teljesen osztotta az első fokon hozott ítéletet. A bíróság döntése szerint a BRFK-nak magánlevélben kell kifejezni sajnálkozását a jogsértés miatt.
