Az akadémiát köztestületté nyilvánító törvény nem áll teljesen összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralizmus követelményével – állapította meg az Alkotmánybíróság (AB), amely a jogszabályt azonban nem semmisítette meg. Az ok, hogy a köztestület már működik, újabb jogviszonyok keletkeztek, a kifogásolt jogszabályi rendelkezés megsemmisítése miatt pedig sérülne a jogbiztonság.
Az ombudsman korábban jelezte: az állami semlegesség követelményét sérti, hogy csak az 1992. január 31-én alapított civilszervezet tagjai válhattak a köztestületté váló Magyar Művészeti Akadémia közgyűlésének résztvevőivé, így a szervezet rendes tagjaivá és a tagfelvételről kizárólagosan döntő grémiummá. Az AB is kimondta most, hogy az alapjogok összhangját a művészeti kérdésekben tanúsított semlegesség biztosíthatja, egyetlen irányzat, szemlélet sem tekinthető kizárólagosnak.
A testület szerint az MMA közhatalmi jogköröket nem gyakorol ugyan, de a kulturális támogatások szétosztásával, kulturális intézmények tulajdonlásával olyan státust kapott, olyan döntéseket hoz, amelyek érintik a művészeti alkotás szabadságát. Ezen jogosítványok jellegéből következően az MMA-nak az Alaptörvényben foglalt követelménynek eleget téve védelmet kell biztosítania a művészeti alkotás szabadságának, sokszínűségének.
“Ezt a követelményt a törvényhozónak is – mind az MMA tagsági összetételére, mind pedig a tevékenységére vonatkozó szabályok kialakítása során – tiszteletben kell tartania, maga a köztestület pedig szervezeti felépítése és működése során a művészeti tevékenyég pluralizmusát kell, hogy tükrözze, illetve elősegítse. Az MMA-nak egyenlő esélyeket kell biztosítania a művészek számára az MMA-tagságra, és ezen keresztül arra is, hogy a művészeti életre befolyást gyakorolhassanak” – olvasható a határozat összegzésében.
Az Alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányos követelményt az MMA-nak és a jogalkotónak – akár a törvény esetleges módosítása, akár a működés feltételeinek szabályozása során – a továbbiakban szem előtt kell tartania – mondja ki a határozat. A határozathoz a 15 tagú testületből Balsai István, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
