A Fővárosi Törvényszék két perben is azoknak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt választópolgároknak adott igazat, akik meg akarták tudni, felhasználta-e bárki személyes adataikat a hozzájárulásuk nélkül a jelöltállítás során.
Egymásról másolhattak
Az ítéletek igazolják a szervezet álláspontját, amely szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) súlyosan tévedett, amikor a választópolgárok személyes adataihoz fűződő jogainak védelme helyett amellett érvelt, hogy az állami szervek eltitkolhatják az ajánlóíveken szereplő adatokat és megakadályozhatják, hogy fény derüljön a gyanított választási csalásokra.
Sajtóértesülések szerint a 2014-es országgyűlési választások során ugyanis több párt is visszaélt a választópolgárok ajánlóíveken megadott személyes adataival. Az adatokat a választópolgárok önként adták meg az általuk választott pártoknak jelöltállítás céljából. Csakhogy az értesülések szerint a pártok egy része egymás ajánlóíveiről másolta a választópolgárok személyes adatait, hogy a jelöltséghez, illetve az országos lista állításához szükséges számú ajánlást megszerezze. Ez egyrészt személyes adatokkal való széles körű visszaélésnek, másrészt a választás rendje elleni bűncselekménynek minősülhet. Az eseteket azonban a mai napig nem vizsgálták ki súlyuknak megfelelően, csupán egy-egy feljelentés alapján indulhatott eljárás.
Hatósági eljárást szeretnének
A jogalkalmazási gyakorlat egyre világosabban rámutat, hogy a magyar bíróságok előtt a NAIH álláspontja nem állja meg a helyét. A választópolgároknak joguk van megtudni, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik, és e jog kötelezettje pedig az ajánlóíveket kezelő választási iroda.
Ezért felszólították az adatvédelmi hatóságot, hogy vonja vissza álláspontját, kezdeményezzen hatósági eljárást a vélt visszaélések átfogó vizsgálatára, és zárolja az összes, az országgyűlési választásokon felhasznált ajánlóívet, hogy ne vesszenek el a visszaélések lehetséges bizonyítékai.
