Jogellenesnek tartja a tankönyvválasztás szabadságának korlátozását a Mozaik Kiadó ügyvédje, aki az atv.hu-nak azt mondta, egyelőre arra kapott megbízást, hogy értékelje a helyzetet. Magyar Gábor szerint a döntés nemcsak a tankönyvkiadók, hanem a szülők és a családok érdekeit is sérti, hiszen nem az ár alapján döntöttek a listáról, így az sem is biztosított, hogy a legolcsóbb könyvek kerülnek a tanulókhoz szeptemberben. „A trafikmutyi példájára most zajlik a tankönyvmutyi” – mondta az ügyvéd, aki szerint pusztán gazdasági érdekekkel lehet magyarázni a minisztérium lépését.
„Világosan látszik, hogy a szándék a piac megszüntetése. Az iskolák nem tudnak lépni, hiszen függelmi viszonyban vannak, olyan kevés idő áll rendelkezésre, hogy idő sem volna arra, hogy a tanárok és szülők tömegesen és közösen lépjenek fel a rendelkezés ellen.” Ezt már a Mozaik Kiadó igazgatója mondta. Az egyik legnépszerűbb kiadó korábban 340, most 38 kiadvánnyal szerepel a jegyzékben, úgy, hogy a diákok és a tanárok nemcsak a könyvektől, de a hozzájuk írt ingyenes digitális segédletektől is elesnek a jövőben, ha csak ebből a kínálatból lehet választani.
Reményfy Tamás szerint vannak olcsóbb és jobb könyvek, mint azok, amiket a KLIK kiválasztott, „a minisztérium ezzel a lépéssel megvezeti a szülőket is”. A Mozaik Kiadó milliárdos vesztesége miatt kártérítési pert indít, de Reményfy most úgy látja, meg sem állnak Strasbourgig. Az atv.hu kereste az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudja, milyen szempontok alapján állították össze a tankönyvjegyzékben szereplő könyvek listáját, valamint, hogy figyelembe veszik-e a szakmai szervezetek tiltakozását, és miért áll rendelkezésre ilyen rövid határidő a tankönyvrendelések leadásához. A portál még nem kapott választ.
Az Alkotmánybíróság hétfőn megszüntette a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében az eljárást. A végzés szerint tizenhét indítványozó kérte a tankönyvpiacra vonatkozó egyes korábbi rendelkezések alaptörvény-ellenességének vizsgálatát és visszamenőleges hatályú megsemmisítését, mivel azok sértik a vállalkozáshoz való jogra, a vállalkozás szabadságára és a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítására vonatkozó alkotmányos követelményeket.
Az indítványozók nem vitatták, hogy az állam az alaptörvény alapján jogosult kijelölni a piacgazdaság kereteit, és jogosult szabályozni az egyes piaci tevékenységeket. Ugyanakkor szerintük, ha az állam monopóliumot hoz létre, akkor a tulajdon korlátozása csak akkor tekinthető alkotmányosnak, ha azt a közérdek indokolja, és a korlátozásnak meg kell felelnie a szükségesség-arányosság követelményének.
Az indítványozók szerint az állam a rendelkezésére álló eszközök közül a legsúlyosabb beavatkozással járó eszközt választotta ki, úgy, hogy nem hívta érdemi egyeztetésre az érintett piaci szereplőket. Továbbá a törvényalkotó semmilyen kompenzációval nem ellentételezte az új szabályozásban megjelenő tulajdonkorlátozást. Az indítványozók álláspontja szerint az új szabályozásnak rendelkeznie kellett volna a tankönyvkereskedők megfelelő kártalanításáról.
Az indítványozók szerint a jogállamiság és a jogbiztonság alaptörvényi rendelkezésével is ellentétes az új szabályozás, indokolása nem tartalmazza ugyanis bevezetésének társadalmi, gazdasági, szakmai indokait, várható hatásait és a bevezetés során mérlegelt szempontokat, sérült továbbá a “kellő felkészülési idő” követelménye is.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az alkotmányjogi panasz befogadását követően megállapította, hogy a 2014. január 1-jén életbe lépett újabb szabályozással a panaszban támadott rendelkezések hatályukat vesztették. Az újabb szabályozáshoz kapcsolódó részletes indoklás szerint az “új szabályok hatálybalépésének időpontja 2014. január 1., ezzel jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és megvalósul az állam teljes körű felelősségére épülő állami közfeladatként megszervezésre kerülő köznevelési tankönyvfejlesztés és -ellátás”.
