Így lehet Mesterházyból miniszterelnök

Az új választási rendszerben legalább 300 ezer belföldi szavazattal kell többet szereznie a baloldali ellenzéknek a Fidesz-KDNP-nél ahhoz, hogy megszerezze a parlamenti többséget. Ennek egyes számú oka a jobbra húzó kerülettérkép, sőt várhatóan a külhoni szavazatok sem az Összefogást segítik. Megállapíthatjuk továbbá azt is, hogy a Jobbik támogatottságának változásánál erősebben befolyásolja az Összefogás mozgásterét, hogy az LMP bejut-e a parlamentbe.

Íme néhány kérdés, amire igyekszünk választ adni a Political Capital mandátumkalkulátorával.

• A Fidesz-KDNP-listára leadott voksok függvényében hány szavazatot kell kapnia az MSZP, az Együtt 2014, a PM, a DK és a Liberálisok közös listájának (a továbbiakban: Összefogás) a mandátumtöbbséghez?
• Befolyásolja ezt az LMP szereplése?
• Befolyásolja ezt a Jobbik szereplése?
• Befolyásolja ezt a határon túli szavazatok száma és megoszlása?

A kormánypártoknak a négy nagy közvéleménykutató intézet legfrisebb adatai szerint mintegy 2,5 millió szimpatizánsuk van (28-37 százalék között mozognak a mérések). Az Ipsos szerint 57 százalék mondja biztosra a részvételét, azaz jelenleg 1,4 millió voksot biztosan szerezne a Fidesz-KDNP. 2010-ben a pártszövetség 2.706.292 szavazatot kapott. Az április hatodikai választáson minden bizonnyal valahol e két érték között lesz majd a kormánypártok belföldi támogatottsága.

Alább megbecsüljük, hogy amennyiben a kormánypárti lista 1,7 millió és 2,3 millió közötti voksot kap, a baloldai Összefogásnak legalább hány szavazatra van szüksége a többség megszerzéséhez.

Verziók

Első verziónkban a Jobbik 650 ezer szavazatot szerez, az LMP pedig 250 ezret (utóbbi ezzel nem jut be a parlamentbe), a határon túli szavazók száma 400 ezer (ebből a Fideszé 85 százalék, az Összefogásé 10 százalék, a Jobbiké 5 százalék; az erdélyi-partiumi, a vajdasági, illetve a kárpátaljai mérések alapján ezek az értékek viszonylag reálisak, de mint az alábbiakban látni fogjuk, a külhoni voksok kevéssé befolyásolják a végeredményt).

• Az ábrán jól látszik, hogy a mandátumtöbbséghez az Összefogásnak mintegy háromszázezer szavazattal kell többet szereznie, a Fidesz-KDNP-nél. 1,7 millió kormánypárti voks mellett például 2 millióra van szüksége, 2,3 millió Fidesz-KDNP-szavazat mellett pedig 2,6 millióra. Előbbi esetben mindez 58 százalékos, utóbbi esetben pedig 73 százalékos belföldi részvételi arányt von maga után.
• A 300 ezres különbséget kisebb mértékben a külhoni voksok Fidesz-túlsúlya, nagyobb mértékben a jobbra húzó kerülettérkép okozza.

Második verziónkban azzal kalkulálunk, hogy az LMP bejut.

A Jobbik 650 ezer szavazatot szerez, az LMP 250-400 ezerrel bejut, valamint 400 ezer határon túli szavaz (a Fideszre: 85 százalék, az Összefogásra 10 százalék, a Jobbikra 5 százalék)

• Amennyiben az LMP bejut a parlamentbe, elsősorban az Összefogástól vesz el mandátumokat. Így annak az alapesetnél több szavazatra van szüksége a mandátumtöbbséghez. Ez a Fidesz szavazatszámának függvényében 30-100 ezer pluszszavazatot jelent (amit a kék és a piros vonalak közötti növekvő eltérés szemléltet).

Harmadik verziónkban azzal kalkulálunk, hogy az LMP nem jut be.

A Jobbik 500-800 ezer szavazatot szerez, az LMP 250 ezret, valamint 400 ezer határon túli szavaz (a Fideszre: 85 százalék, az Összefogásra 10 százalék, a Jobbikra 5 százalék)

• Amennyiben az LMP nem jut be, a Jobbikra leadott voksok száma csak kisebb mértékben befolyásolja az Összefogásnak a mandátumtöbbséghez szükséges szavazatszámát. Százezer plusz jobbikos szavazat csak pár tízezerrel emeli meg az Összefogás számára szükséges minimális voksszámot. Többet von el tehát az Összefogástól egy negyedik párt bejutása, mint a Jobbik szavazótáborának bővülése.

Negyedik verziónkban azzal kalkulálunk, hogy a Jobbik 500-800 ezer szavazatot szerez, az LMP 350 ezerrel bejut, valamint 400 ezer határon túli szavaz (a Fideszre: 85 százalék, az Összefogásra 10 százalék, a Jobbikra 5 százalék).

• Az LMP bejutása esetén is csak kisebb mértékben befolyásolja a Jobbikra leadott voksok száma az Összefogásnak a mandátumtöbbséghez szükséges szavazatszámát.

Ötödik verziónkban a Jobbik 650 ezer szavazatot szerez, az LMP 250 ezerrel nem jut be, a külhoni szavazatok pedig csupán 200-500 ezer között alakulnak (Fidesz: 85%, Összefogás: 10%, Jobbik: 5%).

• A külhoni voksok esetleges magasabb száma nem nehezíti meg érdemben az Összefogás dolgát. Lényegében ugyanannyi szavazatot kell összegyűjteniük a mandátumtöbbség megszerzéséhez akkor is, ha 200 ezer, és akkor is, ha 500 ezer külhoni voks érkezik.

És most nézzük az aktuális pártpreferenciákkal. A Jobbik 650 ezer szavazatot szerez, az LMP 250 ezerrel nem jut be, a külhoni szavazatok száma 400 ezer (Fidesz: 85%, Összefogás: 10%, Jobbik: 5%).

• Az Ipsos januári mérése szerint a Fidesz és az Összefogás pártjainak szimpatizánsai közel azonos mértékben (55-57 százalékban) mondják biztosra a részvételüket (őket jelzi a piros „+”-jel). A Fidesz, ha csak 450 ezer további szavazót mozgósít a meglévő szavazótáborából (ami minimumkövetelmény), az Összefogásnak legalább egymillió aktív szimpatizánsra lesz szüksége a győzelemhez (aminek csak kisebb része látató jelenleg a passzív szavazótáborában).

Végül nézzük a “forgatókönyv-határértékeket”: a Jobbik: 650 ezer szavazatot kap, az LMP 350 ezer szavazattal bejut, a külhoni szavazatok száma 400 ezer (Fidesz: 85%, Összefogás: 10%, Jobbik: 5%).

• A rögzített alapadatok mellett az ábrán színes vonalakkal jelzett határértékek közé eső területek alkotják a különböző forgatókönyveket.
• 2,3 milliós Fidesz- és 1,5 milliós Összefogás-támogatottság esetén például újra kétharmada lehet a jelenlegi pártszövetségnek.
• 2 milliós Fidesz- és 2,4 milliós Összefogás-támogatottság esetén az utóbbi szövetség pártjai alakíthatnak kormányt.
• 2-2 milliós szavazatszám mellett viszont a baloldalnak még a 350 ezres LMP-vel együtt sincs meg a többséghez szükséges 100 mandátuma, miközben a Fidesz-KDNP-nek is csak a Jobbikkal (vagy esetleg az LMP-vel) együtt.