Belföld

Sok német akar szavazni április 6-án

szavazas(430x286)(4).jpg (szavazás)
szavazas(430x286)(4).jpg (szavazás)

Eddig 1327-en jelezték, hogy nemzetiségi listára szavaznának a tavaszi országgyűlési képviselő-választáson.

A tájékoztatás szerint összesen 2853 választót vettek nemzetiségi névjegyzékbe, közülük 1327-en kérték külön azt, hogy már a parlamenti szavazáson nemzetiségiként szavazhassanak.

Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki nemzetiségi választóként akar részt venni az országgyűlési választáson, akkor az egyéni képviselőjelölt mellett nem pártlistára, hanem a saját nemzetiségének listájára szavazhat.  A nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben.

Az április 6-ai választásra is névjegyzékbe vett nemzetiségi választók között a legtöbben németek, összesen 922-en. Horvátok 95-en, szerbek és szlovákok 60-60-an, romák 54-en, románok 29-en, görögök 25-en, lengyelek 23-an, ruszinok 18-an, szlovénok 14-en, örmények 11-en, ukránok 9-en, bolgárok 7-en jelezték, hogy nemzetiségiként szavaznának.

Egy iksz

Az NVI január első napjaiban több mint 4 millió háztartásba juttatta el regisztrációs nyomtatványait, melyeken egyebek mellett a nemzetiségi névjegyzékbe vételt lehet kezdeményezni. A kitöltött nyilatkozatokat a helyi választási irodához (a helyi önkormányzat jegyzőjéhez) kell eljuttatni.

A regisztrációs kérelem a nemzetiségi névjegyzékbe vételről szól, a nyomtatványon csak egy külön választható lehetőség (egy jelölőnégyzet beikszelésével), ha az érintettek közül valaki az országgyűlési választáson nemzetiségiként (azaz pártlista helyett nemzetiségi listára) akar szavazni a kedvezményes nemzetiségi mandátum megszerzése érdekében.

Március 21. a határidő

A nemzetiséghez tartozásról szóló nyilatkozat bármikor visszavonható, és a kérelmet később is bármikor be lehet nyújtani. Aki azonban egy adott választáson élni akar nemzetiségi választójogával, legkésőbb az adott választás előtt 16 nappal, az április 6-i országgyűlési választás esetében március 21-ig nyújthatja be kérelmét.

A választópolgárok a nyomtatványon arról nyilatkozhatnak, melyik magyarországi nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. A jogszabályban elismert 13 nemzetiség a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

Kérdések a nemzetiségi törvény körül

Elég bonyolultra sikeredett a nemzetiségek parlamenti képviseletéről szóló törvény, de annál igazságtalanabb. A nemzetiségiek kétféle képviseletre tehetnek szert: ha a szavazók száma elér egy bizonyos küszöböt (ez az országos pártlistákon egy mandátumhoz szükséges szavazatszám egynegyede), akkor a külön nemzetiségnek állított listán szereplő képviselőjelöltek bekerülnek a parlamentbe teljes jogú tagként. Ha nem, akkor csak szószóló képviseli az adott nemzetiséget (bizonyos kérdésekben) tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül. Most úgy tűnik, a cigány és német kisebbségen kívül egy más kisebbség sem fog tudni rendes képviselőt küldeni a Parlamentbe, csak szószólót – ez 11 más kisebbséget jelent. Az ő szavazóik ha regisztrálnak, a listára adott szavazatukat kidobják az ablakon (csak az egyéni jelöltre adott szavazatuk számít majd). Ezért aztán nyilván sok nemzetiségi szavazó nem veszi magát nyilvántartásba. Ez lenne a cél, homogénabb politikai Magyarországot alkotni? (bővebben, pontosabban és vélhetőleg érthetőbben lásd itt)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik