A Nyelv és Tudomány ír arról, hogy a kormány rendeleti úton készül tönkretenni a nyelvtanárokat. A Nemzetgazdasági Minisztériumban most arról zajlik az egyeztetés, hogy törvényen kívül helyezhetik a kisebb nyelviskolákat és az egyéni nyelvtanárokat a Nyest szerint.
Az új felnőttképzési törvény szeptember elseje óta hatályos, ez a törvény érinti és szabályozza a nyelvoktatást is, de a részletek még váratnak magukra.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint ha tényleg a most zajló egyeztetéseken részt vevő nagy nyelviskolák érdekei szerint véglegesítik a szabályozást, azzal „akár egyik napról a másikra, szeptember elsejéig visszamenőlegesen törvényen kívül helyezhetnek több ezer magántanárt és kis iskolát”.
Rengeteg felesleges feladat
Az intézményi akkreditáció mellett további, működést nehezítő szabályozás lesz az egymillió forintos kaució kötelesző befizetése is azoknak, akik egyéni vállalkozóként akarnak tanítani, valamint a részletekbe menő adminisztráció is. Vagyis: egy iskola vagy egy magántanár a jövőben csak előre egyeztetett, akkreditált program szerint taníthatja a diákokat, tehát nem igazíthatja a gyermek igényeihez a tananyagot.
A részletes adminisztráció pedig azt jelenti, hogy minden egyes nyelviskola köteles lesz napi szinten beszámolni a tanfolyamairól, a jelentkezett és a lemorzsolódott hallgatókról – írja a Cink.
„Az engedélyezéssel járó adminisztratív terhek miatt a nyelviskolák többségének nem marad „szabad vegyértéke” a szakmai munkára. Ilyen körülmények között a nyelviskolák egy másodosztályú „társkereső szolgálat” szerepét tudják csak betölteni, és semmiképpen nem nevezném őket nyelviskolának” – írt levelet egy aggódó magántanár a Nyestnek.
Alig beszélünk külföldiül
Egy tavalyi felmérés szerint Európa szégyenpadján ül Magyarország az idegennyelvtudás tekintetében. Egy 2012-es európai uniós felmérés szerint a magyar lakosság mindössze 35 százaléka vallja azt, hogy beszél egy idegen nyelvet. Ezzel az aránnyal az uniós rangsor végén kullogunk.
Kelet-Európa is leköröz minket: Lengyelországban a lakosság ötven százaléka, míg Bulgáriában negyvennyolc százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, de a szlovákok, a csehek és a horvátok is több nyelven beszélnek.
Ugyanebből a felmérésből az is kiderült,hogy a magyarok harmada nem is tervezi, hogy fejleszti nyelvtudását, és hogy a lakosság alig 13 százaléka beszél két idegen nyelvet.
Az Index már korábban is arról írt, hogy a nyelvpiacot szabályozó törvény kettős hatást vált ki, egyfelől hasznos változás, hogy kiszűri a szélhámosokat és a „maffiaiskolákat”, viszont sokakat ellehetetlenít. Rozgonyi már akkor azt mondta, az illetékes minisztériumban minden valószínűség szerint nincsenek tisztában azzal, hogyan is működik ez a piac.
Csak magyar diplomával
Az akkor a törvényhez benyújtott végrehajtási rendeletből az derül ki, hogy anyanyelvi tanárok nem taníthatnak, hacsak nincsen Magyarországon szerzett diplomájuk, vagy nem honosítják a külföldit. A kérvényt pedig az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani. „Ezt az eljárást ismerjük, mert az államilag elismert nyelvvizsgáztatásban résztvevőkre korábban is érvényes volt ez a követelmény. Azóta azonban egyetlen anyanyelvi vizsgáztató számára sem tudtunk engedélyt kapni” – mondta akkor a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
UPDATE: Válaszolt a Nemzetgazdasági Minisztérium
Cikkünk megjelenése után megérkezett az NGM álláspontja is, amit változtatás nélkül közlünk:
A nyelvoktatás szabályozásával kapcsolatban a sajtóban több hamis állítás is megjelent. Nem igaz ugyanis, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium olyan szabályozást kívánna kialakítani, amelyben egy magántanár is csak előre engedélyeztetett képzési program alapján taníthatna, és nem igaz, hogy tőlük is vagyoni biztosíték letételét követelné meg. A nyelvi magántanárok ugyanis – akik valóban saját maguk adnak órákat – teljesen szabadon, mindenféle kötöttség nélkül, letét nélkül oktathatnak nyelvet, ahogy eddig is tették.
A korábban akkreditációval nem rendelkező nyelviskolákkal szemben ugyanakkor – az általános nyelvi képzés minőségének emelése és az ezekben a nyelviskolákban tanuló diákok érdekében – magasabb szakmai elvárások, szigorúbb követelmények szükségesek. Ennek része az engedélyeztetés kötelezettsége és a vagyoni illeték előírása is, mely a képzésben résztvevőket védi. A szakmai egyeztetéseken nem egy szervezet, hanem a Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ), az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete (AFIOE), a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) és a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete (FSZOE) is részt vesz.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál az új törvény hatálybalépése óta lehetőség van engedélyeztetni a korábban akkreditációval nem rendelkező nyelviskolák működését.
Önök szerint mi a kormány terve a nyelviskolákkal? Írja meg véleményét kommentben!
