A Római-parti védművel összefüggő helyi népszavazás kiírását szorgalmazza a főpolgármester. Tarlós István keddi sajtótájékoztatóján elmondta: még vizsgálják, melyik önkormányzatnak kell kiírni a referendumot; amennyiben a fővárosinak, úgy kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlésnél, amennyiben a III. kerületnek, úgy levélben kéri majd Bús Balázs (Fidesz-KDNP) polgármestert és hajlandó hozzájárulni a költségekhez is. A főpolgármester jelezte: nem “katasztrófaturisták összehangolt véleményére” kíváncsi, hanem a helyi lakosságéra.
Mint mondta, a városvezetésnek sokat számítanak a környezetvédelmi szempontok, de olyan kifogásokkal nem tud mit kezdeni, hogy a védmű miatt a “parton megváltoznak a fényviszonyok, ami változtat az egyik halfaj vonulási útvonalán”. Hangsúlyozta: a sportlétesítmények és az 1900-as évek elején szabályszerűen épült lakóházak védelme fontos, az üdülőparkok pedig jelenleg is védettek.
Tarlós István kitért arra is, hogy a Műegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia támogató szakvéleményének javaslatait beépítik a beruházási elemek közé, s az idei szokatlan méretű árvíz tapasztalatai alapján a védmű méretezését is felülvizsgálják. Emiatt, valamint a tervezett helyi népszavazás miatt a mobilgát megépítése akár másfél évig is elhúzódhat – jegyezte meg.
2 milliárd hitelkeret a BKK-nak
Korábban a Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy kétmilliárd forintos folyószámla-hitelt vehet igénybe a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), amelyre likviditási kockázatok miatt lehet szükség.
A 17 igen és 12 tartózkodás mellett elfogadott javaslat szerint a központ bevételei két fő forrásból származnak: piaci bevételekből, és a fővárosi önkormányzattal megkötött feladat-ellátási és közszolgáltatási szerződésből. A likviditási kockázattal ezen bevételek eltérő időben való teljesülése miatt kell számolni. Emiatt indokolt egy szabad felhasználású folyószámla hitelkeret felvétele. A kétmilliárd forintos hitel fedezete a menetdíj-bevétel.
Az előterjesztésben hangsúlyozták, az összegre a BKK-nak jelenleg nincs szüksége, a rendelkezésre állás biztonsági tartalékként szolgál.
Zöld út az elektronikus jegyrendszernek
Jóváhagyta keddi ülésén a Fővárosi Közgyűlés a budapesti elektronikus jegyrendszer megvalósítását részben finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötendő hitelszerződést is.
A zárt ülésen az MTI információi szerint arról tárgyaltak, hogy a hitelintézet – július 26-i döntése értelmében – 54,5 millió euró (16,35 milliárd forint) kölcsönt ad a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK). Ennek folyósítása legalább 75 százalékban forintban történik, futamideje 8 év, a kamatfelár 2,7 és 3,3 százalék között változik. A hitel visszafizetése félévenként esedékes, legkésőbb 2021. június 30-ig.
A kölcsönszerződés mellett egy önkormányzati támogatási szerződést is meg kell kötni az EBRD gyakorlatának megfelelően az önkormányzat, a BKK és a bank között. Ennek célja, hogy kötelezettségvállalást kapjon a bank a fővárosi önkormányzattól.
Az elektronikus jegyrendszer kiépítésére beérkezett pályázatok elbírálása után a szállítói szerződést várhatóan 2013 decemberében, vagy 2014 év elején írhatják alá a nyertes pályázóval.
Első lépésként 2014-ben a BKK mostani papírjegyeit elektronikus kártyákra cserélik, 2015-től pedig eltűnnek a jegylyukasztók és a teljes papíralapú jegyrendszer is megszűnik.
