A lap emlékeztet rá, hogy a törvény szerint „kiemelt fontosságú feladat ellátására a miniszter miniszteri biztost nevezhet ki”. Így a 45 miniszteri biztos között van, aki a kormányablakok fizikai kialakításával összefüggő feladatok ellátásáért, a Pesti Vigadó felújításának irányításáért, illetve a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatért felelős. A „kiemelt fontosságú” feladatokhoz juttatások járnak.
A biztosok havonta legalább 10 millióba kerülnek, tucatnyi autó jár nekik, s van, akit külön titkárság is segít – derítette ki a Blikk, amely szerint ez volt eddig az állami vezetők szürkezónája, nem lehetett pontosan tudni, mennyiért tevékenykedtek a kinevezettek. A nemrég kinevezett 19 útügyi biztoson kívül csak hárman dolgoznak ingyen, a többieknél a tárcák többnyire kihasználják a lehetőséget, a törvényi maximumot, a mintegy havi bruttó 750 ezer forintos helyettes államtitkári fizetést adják. Minden második biztos hivatali autót is kap, többnyire VW Passatot, de mindegyikük nyaralhat a balatonőszödi kormányüdülőben, és jogosultak a soron kívüli, kiemelt egészségügyi ellátásra is.
A legtöbb biztos – a 19 fideszes útügyi felelős miatt – a fejlesztési tárcánál van, összesen 21. Az erőforrás minisztert heten, a közigazgatásit hatan segítik. A honvédelmi tárcánál hárman dolgoznak, de a Blikk azt nem tudta meg, mennyiért. A szakértő szerint sokan jutalomként kapják a megbízatást, a választások közeledtével egyáltalán nem szokatlan, hogy „elszaporodnak a miniszteri biztosok, ezzel ismeri el a kormányzati vezetés a megbízható embereit” – mondta a Blikknek Kiszelly Zoltán.
A politológus korábban a lapnak a helyettes államtitkárok számának megugrását azzal magyarázta, hogy a bürokrácia bürokráciát szül, ha kineveznek egy új államtitkárt, annak kell helyettes, így lesznek egyre többen és többen a vezetők.Szerinte normális esetben nem kellene ennyi államtitkár. Jelenleg 122 államtitkári és helyettes államtitkári poszt van, az állami vezetők közül a miniszterek száma csökkent az előző ciklusokhoz képest. A kabinet ezt a kormányzati struktúra átalakításával, a közigazgatási államtitkári tisztség visszahozásával magyarázták.
Korábban az Alternatív Magyarországért (AlMa) szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásában idézte Cyril Northcote Parkinson immár klasszikus törvényét, amely szerint egy „munka mindig annyira terjed ki, hogy kitöltse az elvégzésére felhasználható időt”. Axiómaszerű tétel, hogy a hivatalnok „beosztottjai és nem vetélytársai számát akarja növelni, és a hivatalnokok egymásnak adnak munkát”. Parkinson szerint a döntésekre szánt idő fordított arányban áll a költségekkel, mivel a drága és bonyolult beruházásokhoz kevesen értenek, de az egyszerűt mindenki el tudja képzelni. Parkinson képlete alapján előbb-utóbb biztosan hét ember végzi el azt a munkát, amit azelőtt egy. Így – a törvény könyörtelen érvényesülése miatt – újabb és újabb embereket kell kinevezni.
Az AlMa egy másik állásfoglalásában az úgynevezett Peter-elv kapcsán azt fejtegette, hogy bárkiről és bármely szervezetről is legyen szó, mindenki eléri azt a pozíciót, ahol inkompetenciaszintje miatt feladata ellátása meghaladja képességeit, vagyis teljesen alkalmatlanná válik posztjára. Ekkor bebetonozza magát. A Laurence J. Peter által kidolgozott és róla elnevezett tézis érvényes ugyanúgy egy ország, mint egy kis cég vezetőire – emlékeztet a mozgalom, amely ezért üdítőnek nevezte, ha valaki úgy kerül pozícióba, hogy ezért nem tesz semmit.
