„A mai miniszterelnökhöz hasonlítva kispályás vitéz Nagybányai Horthy Miklósnak futballstadiont nem köszönhet ugyan a szülőfaluja, ám a kormányzó regnálása alatt az „ország szíve”, Kenderes egyáltalán nem szűkölködött a beruházásokban” – a mai HVG kezdi így Rög, eszméhez kötve című cikkét.
A szerző, Murányi Gábor végigveszi, mi mindenért áldhatja leghíresebb szülöttjének nevét a Jász-Nagykun-Szolnok megyei község.
Például 1933 júniusában gőz- és kádfürdőt avattak az alig négyezer lelkes településen. A „kiemelkedő jelentőségű” eseményt természetesen megtisztelte jelenlétével a helybéliekre „édesapai ragyogással tekintő” kormányzó. A vizes intézmény utóbb jó szolgálatot tett a nyaranta, a meleg hónapokat Kenderesen töltő Horthy védelmére vezényelt csendőrségi állomány áztatásában.
Horthy ugye 1920-ban lett az ország első embere, s attól kezdve alig akadt esztendő, hogy ne lepte volna meg valamivel szülőfaluját. Persze nem volt egyoldalú a vonzalom: amikor elhatározta, hogy a családi kúriát felújítja, a „hű földijei” engedélyt kértek, maguk építhessék újjá „úgy kézi, mint igás erejükkel” a família kastélyát.
Fotók: Neményi Márton
Olvassuk a HVG-ben (ők meg Cseh Géza és Szikszay Mihály 2007-es falutörténeti krónikájában), hogy 1923-tól jelentős állami és megyei támogatást igénybe véve gazdasági kisvasutat vezettek a nagyállomástól a közeli birtokig.
E helyt kell megjegyezzük, hogy januárban mi jártunk Kenderesen, riportoztunk. Ezt írtuk: „Szó se róla, a múlt század első évtizedeiben alaposan megszépült a község. Takaros kúria épült a Horthy-birtok intézőjének, ebben újabban a rendőrség székel. A kormányzónak köszönhető a csendőrlaktanya is, amiben ma családsegítő működik (azért ez elég jó). És annak idején nőtt ki a földből az állomás meg a posta meg a református iskola meg a községháza meg a borház meg az első világháborús emlékmű a Horthy ligetnek nevezett téren.”
A nagyállomáson is megfordultunk. „Egyetlen ház áll a Vasút utcában, konkrétan az 1. szám alatt: az állomás. Egyik szárnya az úgynevezett királyi váró, ebbe kizárólag a kormányzó és kísérete léphetett be, hintóból, piros szőnyegen. A háború után szolgálati lakás lett a tágas helyiségből, jó ideje Sándor és felesége lakja. (Kérte a férfi, ne írjuk le a vezetéknevét. „De a Sándor meg a fotó mehet.” Jó. A világ bonyolult.)
Sándor harminc évet húzott le a vasútnál, kezelt váltót, őrzött vagonokat, aztán leszázalékolták. Havi huszonhétezer forintos nyugdíjából nyolcezer-hatszázat fizet a különleges albérletért. Van kis konyhakertje a ház oldalában, pár évig művelte is, aztán megunta, hogy más szedi fel a krumplit meg a hagymát, s átengedte a gaznak a parcellát. „Én még egész jól jártam. A minap a malacot lopták el a szomszédból, a kapura meg kiírták, hogy legközelebb nagyobbat hizlalj. Csúcs, ami itt van.”
Sándor megszokta már a Horthy-turistákat, nekünk is rutinos gájdként mutatja az agyonkopott családi címert az ablak fölött, aztán a lakásba is beenged. Válaszfallal kerítettek le apró konyhát és előszobát, a háló-nappaliból a sínekre néző ajtót befalazták, s kínai legyezőkkel fedték a nyílászáró egykori helyét. Az asztalon ingyenújság hirdeti, hogy Gyurcsány és Bajnai együtt tették tönkre az országot, fölötte a falon bibliai idézet: „A te szavad az igazság.” Maga a kormányzó sem szerkeszthetne különb enteriőrt.”
Sőt a rezidencián is megfordultunk, íme.
„Enteriőrben nincs hiány a Horthy-kastélyban sem. A villát anyai ágon örökölte a család, jelenlegi, kibővített formáját a kormányzó idején nyerte el. Ma szakképző iskola kollégiuma működik benne, szorgalmi időszakban hétköznapon mezőgazdászokat, vendéglátósokat képeznek, most éppen száznegyvenegy fiatalt, hétvégén, szünetben lagzikat, konferenciákat tartanak. Turisták figyelmébe ajánljuk, hogy az egykori cselédlakok állandóan kiadók.
A pipaszobában kamarakiállítás örvendezteti a látogatót. Korabeli fotók a teraszon piknikező famíliáról, Horthy hószín szettben, fehérebb az ő lovánál. Kedvenc olajfestményünkön a kormányzó fizimiskája felettébb hajaz a késői Sylvester Stallonéra, balján, keretben egy régi interjú a Széles előtti Magyar Hírlapból, alany ifj. Horthy István, riporter a ma Gyurcsány Ferenc mellett dolgozó Gréczy Zsolt.”
Akit érdekel a komplett riport, ide kattintson, mi térjünk vissza a HVG-s cikkhez.
Murányi feleleveníti, hogy 1925-ben orvosi rendelő, egy évvel később a régi katolikus templom helyén korszerű zárdaiskola épült. Újabb két évvel később pedig „minden technikai újdonsággal ellátott” postahivatal kezdte meg működését állami forrásból. Hamarost új nyomvonalat kapott a falut átszelő 4-es út, 1928-ban új iskolát nyertek a reformátusok, s abban az évben a villamosítás is elérte a települést. Lett víz- és csatorna- és öntözőrendszer – utóbbira főleg a Horthy által meghonosított rizstermesztés miatt volt szükség, negyven kilométerről, betonvályúban érkezett az éltető folyadék.
Egymást érték az ünnepségek, díszrepült itt a légierő, egy kormányzói szülinapon a nép örömében „nemzetiszínű villamos izzókkal” világította ki ablakait, sőt az Országos Meteorológiai Intézet jelentésébe is bekerült Kenderes.
Horthy gyakran hangot adott annak (őt idézzük), hogy szenvedélyesen ragaszkodik szülőfalujához és „kisded népéhez”.
Egy stadion azért még tényleg kellett volna.
