Hétvégén Budapesten tárgyalt az Európai Szülők Egyesülete (EPA) elnöksége, amely közleményben erősítette meg tagszervezete, az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME) állásfoglalását a nagy port kavart Keszei Sándor-féle nyilatkozatról. Ez utóbbi úr a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) elnöke, s legutóbb azzal tűnt fel, hogy markáns véleményt fogalmazott meg arról, ki tanítson erkölcstant az iskolákban. A bonyolult szülői érdekképviseleti mátrixba – amelybe beletartozik néhány olyan kisebb, speciális szervezet, mint a nagycsaládosok, vagy éppen a hallássérült gyerekek érdekeit képviselő egyesületek – néhány éve egy új szereplő is bekerült, a Szülői Hálózat.
Az MSZOE elnöke évek óta fel-feltűnik a médiában, ő a sajtó „szólaltassunk meg egy szülőt”- arca. A legutóbbi megnyilvánulása az erkölcstant tanító pedagógusok alkalmazási feltételeiről (ne nézzen otthon szexfilmet, ne dohányozzon, éljen házasságban, legyen gyereke stb.) azonban soha nem látott médiamegjelenést kapott. Vissza is vonta egy interjúban a nagy port felvert javaslatát, ma már az MSZOE honlapján csak annyi szerepel ezzel kapcsolatban, hogy „erkölcstan tantárgy oktatására csak magas hivatástudattal rendelkező feddhetetlen életmódot folytató pedagógusokat lehet alkalmazni. Az általános iskolákban erkölcstan tantárgyat oktató pedagógus életviteléről alapos környezettanulmányt kell készíteni”.
A másik szülő visszavág
A Keszei-nyilatkozat elleni tiltakozás közben tűnt fel sokaknak egy másik szülői szervezet, az ESZME, amely nyilatkozatában elutasított minden olyan diszkriminatív megnyilvánulást a nyilvánosság előtt és az iskolában egyaránt, ami akár a diákok, akár a tanárok emberi jogait sérti. S szerintük a MSZOE nyilvánosságra hozott állásfoglalása éppen ilyen elemeket tartalmaz.
A kép illusztráció Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Kerestük Keszei Sándort, hogy reagáljon az őket ért bírálatra, de nem kívánta véleményezni, mondván ők „véleményeket nem véleményeznek”. Azt is meg szerettük volna tudni, hogy tulajdonképpen kit képvisel az MSZOE, de ez ügyben sem kívánt az elnök megszólalni.
Annyi biztos, hogy nem sokkal a rendszerváltás után jött létre az MSZOE, és azóta kormányokon átívelően ők képviselik a magyar szülőket több fontos testületben, így például a miniszteri döntés-előkészítő Közoktatás-politikai Tanácsban. De Keszei – nem tudni hány tagú szervezet nevében – olyan testületekben is ott ül, ahol például arról döntenek, mely alapítványi iskolák azok, amelyek végezhetik tovább eddigi munkájukat, akik „érdemesek arra”, hogy megkapják erre az állami pénzt.
Mi az az ESZME?
Az ESZME 2011. januárban jött létre, hogy – az EPA tagszervezeteként – a magyar szülők érdekeit képviselje. Salamon Eszter elnök az FN24-nek elmondta, míg más uniós országokban felmenő rendszerben biztosított a szülői érdekképviselet, nálunk ez megáll az iskolai szülői munkaközösségek szintjén (amely sok helyen formalitás, másutt nagyon jól működik). A szülői érdekképviselet nagyon ritkán lép önkormányzati szintre is, és az országos érdekek képviselet pedig szinte nincs.
Az ESZME mindig hangsúlyozza, hogy nem ők „a magyarországi szülők”, de azt is hozzáteszik, hogy a gyermeki -, a szülői jogokat, és az uniós előírásokat veszik alapul, amikor véleményüket megfogalmazzák. Az egyesületnek több mint 300 tagja van, de ennél jóval több embert érnek el a tagok iskolai szülői munkaközösségi munkája, és a különböző levelezőlisták alapján. Úgy próbálnak építkezni, hogy minél több szervezettel lépjenek kapcsolatba. Salamon Eszter elmondása szerint próbálták felvenni a kapcsolatot az MSZOE-vel is, de Keszei Sándor – kizárólag vele találkoztak mindig – mindannyiszor elutasító volt.
Az uniós szülői szervezet, az EPA közleményében szintén leírta, hogy soha nem volt kapcsolata a MSZOE-vel. “Magyarországról csak az ESZME működik együtt az Európai Szülők Egyesületével teljes jogú tagként, a Magyar Pedagógiai Társaság pedig társult tagunk.”
Hálózat az egyszemélyes szervezet ellen
Alapvetően Facebook-közösségként alakult meg 2011 őszén a Szülői Hálózat (SZH). Az egyik alapító, Nádori Lídia lapunknak elmondta, hogy az akkor formálódó köznevelési törvénnyel kapcsolatban szerették volna megjeleníteni a szülők véleményét. Szerettek volna ilyen szempontokat is bevinni többek között a Hálózat a Tanszabadságért munkájába is. Ők is azt látták, hogy az MSZOE vindikálja magának a jogot a szülők országos képviseletre, Keszei Sándor vett részt az ezzel kapcsolatos összes „társadalmi kerekasztalnak álcázott kormányzati szeánszon”, amelyeken egyetértett az oktatáspolitika új irányaival. Az SZH erre válaszul formálódott hálózattá, hogy begyűjtse az új iskolarendszerrel kapcsolatos szülői véleményeket.
„Nincsenek igazán jó kezekben a szülők. Nem csak a kompetenciák, hanem sokszor a józan ész hiánya is látszott egyes MSZOE-megnyilatkozásokban” – mondta Nádori Lídia, aki szerint nem szabad a szülői érdekképviseletet egy „egyszemélyes szervezet prédájául hagyni”. A Szülői Hálózat épp mostanában szeretne kitörni a virtuális közösségi létből, azon gondolkodnak, hogyan tudnának valós civilszervezetté válni.
