Alkotmányosan fel lehet majd lépni a magyar irodalmi alkotásokat, például Berzsenyi, Petőfi vagy Vörösmarty verseit szavalókkal és terjesztőkkel szemben, ha megszavazzák az alaptörvény legújabb változtatását – hívja fel a kormánypárti képviselők figyelmét az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság. Mint írják az 5. cikk alapján olyan sorokkal szemben nyitnák meg az alkotmányos fellépés lehetőségét, mint a “Mi a magyar most? – Rút sybarita váz.” (Berzsenyi Dániel), “Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván.” (Petőfi Sándor), “Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok.” (Vörösmarty Mihály). E sorokat ugyanis könnyen lehet a magyar nemzet méltóságának megsértéseként értelmezni.
A jogvédők nyílt levélben számos egyéb példával is érzékeltetik, hogy „az Alaptörvény-módosítás egy olyan világot, egy olyan önkényen alapuló jogrendszert eredményez Magyarországon, amelyet még a kormánypárti képviselők sem kívánhatnak”.
Petőfi Sándor: Nemzeti dal – Fotó: Kummer János
Mint írják, a módosítás után olyan képtelen helyzetek állhatnak elő, mint hogy például egy jövőbeli kétharmados parlamenti többség megfoszthatja egyházi státuszától akár a Magyar Katolikus Egyházat is, és ez ellen senki semmilyen jogorvoslattal nem élhet. A voksolás után árva gyermek és az őt nevelő nagynéni vagy keresztapa együttélése nem élvezi majd a családnak járó alkotmányos védelmet.
A hallgatói szerződés alaptörvénybe emelésével a legtehetségesebb, állami finanszírozásban részesült fiatalok akár egy évtizedre is el lennének zárva tudományos pályájuk érdemi folytatásától; „pl. a bálnák életével, sarkkutatással vagy a mélytengeri biológiával, esetleg az egyiptomi régészettel foglalkozó tehetségek nem állhatnak majd külföldi egyetem alkalmazásában, így nem öregbíthetik a kiváló magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevét.”
A jogvédők figyelmeztetik arra is a képviselőket, hogy egy következő – akár mai ellenzéki erőkből álló – kormány bármit az Alaptörvénybe foglalhatna, akár azt is, hogy nem négy, hanem ötvenévente lesznek parlamenti választások, vagy hogy egy a mai kormánypártokkal nem szimpatizáló bírót neveznek ki a nagyhatalmú bírósági igazgatási csúcsszerv élére, „aki neadjisten az Önök által biztosított önkényeskedési lehetőségekkel élhet megfelelő kontroll nélkül”.
„Önkényen alapuló uralmi rendszert Önök sem akarhatnak. Felhívjuk a figyelmüket, hogy az itt felsorolt abszurditások orvoslása önmagában is kevés lenne a javaslat elfogadhatóvá tételéhez. Felszólítjuk ezért Önöket arra, hogy ne szavazzák meg a módosítást” – zárul a Kádár András Kristóf (társelnök, Magyar Helsinki Bizottság) és Majtényi László (elnök, Eötvös Károly Intézet) által aláírt nyílt levél.
