A Magyar Nemzeti Bank gazdálkodása szabályszerű, jól tervezett, gondos és az adófizetők érdekeit figyelembe véve takarékos – mondta Simor András, az MNB elnöke az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfői ülésén.
Simor András az Állami Számvevőszék által a jegybank működéséről készült értékelés megállapításait visszautasítva kijelentette: a magyar bankrendszerről szóló adatok átadása a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) jogszerű volt, és Magyarország, illetve minden magyar ember érdeke, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. A hitelszerződés értelmében az MNB-nek nem volt rá jogi lehetősége, hogy az IMF adatszolgáltatásra vonatkozó igényét elkerülje – tette hozzá. Leszögezte: sem magánszemélyek, sem vállalkozók ügyleteit nem fedte le a jegybank, csak bankokról adtak információt, „mert az Magyarország érdekében állt”.
A jegybankelnök emlékeztetett: a 2008-as IMF-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd eurónyi forrást kapott a nemzetközi szervezettől, miközben spekulatív támadás érte Magyarországot, ráadásul folytak ki a források az országból.
Úgy fogalmazott: akkor „kértünk és kaptunk” a bankoktól kötelezettségvállalást, hogy ne csökkentsék magyarországi kitettségüket, és ezt kellett ellenőrizni. Az IMF azért kérte az adatokat, hogy meggyőződjön arról, hogy az a pénz, amit behozott az országba, „az nem folyik ki a második oldalon”; és az IMF-fel együtt könnyebb volt betartatni ezt a kötelezettségvállalást – mondta.
Domokos László, az ÁSZ elnöke február 13-án ismertette a jegybankot vizsgáló számvevőszéki jelentést, amely szerint két szempontból sem volt törvényes az MNB működése. Az MNB visszautasította az ÁSZ azon megállapításait, amelyek a jegybank működésének törvényességét kérdőjelezték meg.
Széles körű utóvizsgálatot akar a CÖF
A békemenetesek úgy vélik, hogy a „Gyurcsány – Bajnai szövetség által kinevezett” Simor Andrásról joggal feltételezik, hogy politikai szimpátiája miatt túlzó kiszolgálója volt az IMF-nek. A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány közleménye szerint: a pénzügyi-gazdasági szakma és a közvélemény jelentős része az ország szempontjából rendkívül károsnak tartja a most távozó elnök jegybanki tevékenységét.
A civil szervezet az MNB monetáris politikája, a jegybankelnök offshore cége, illetve korábbi fizetésének felemlegetése mellett felteszi a kérdést, hogy Simor miért nem jelezte előre a várható államcsődöt. Felróják neki azt is, hogy nem állítatta le a devizahitelek folyósítását. Állításuk szerint a bankelnök az IMF-et kiszolgálva támadta saját kormányát, és hivatkoznak az ÁSZ jelentésre is.
További részleteket itt olvashat.
