Az Ab közleménye szerint az önkényuralmi jelképek tiltása az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos, mivel a jelképhasználatot általában bünteti, nem vizsgálva, hogy azt milyen céllal, milyen módon, milyen hatást keltve teszik.
Ez pedig sérti a jogbiztonságot, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát – olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Ab 2013. április 30-i hatállyal semmisítette meg, és döntése kiterjed az új Btk. még hatályba nem lépett rendelkezésére is.
Az Ab keddi határozatával eltért saját, 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a Btk.-paragrafust. Ennek kapcsán a testület hivatkozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.
A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökének képviseletében annak idején eljáró ügyvédi iroda szerint a jogalkotónak április végéig új büntetőjogi tényállást kell megfogalmaznia az egyes politikai jelképek nyilvános használatának büntetőjogi értékeléséről, a horogkeresztet pedig továbbra is minden esetben tiltani kell. Az ügyvédi iroda Vajnai Attila ügyében eljárva az ötágú vörös csillag használatának tiltása miatt nyújtott be indítványt az Alkotmánybírósághoz.
A Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda az MTI-hez eljuttatott közleményében írja: Vajnai Attila képviseletében eljárva még 2008-ban – a Vajnai kontra Magyarország ügyben meghozott strasbourgi ítéletet követően – fordultak az Ab-hoz, indítványozva a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó bekezdése “ötágú vörös csillagot” fordulatának megsemmisítését. 2008-as ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága azt állapította meg, hogy az ötágú vörös csillag többes jelentéssel bír, így nem tekinthető kizárólag önkényuralmi jelképnek. Márpedig a magyarországi szabályozás akkor is büntetni rendeli e jelkép nyilvános használatát, ha arra nem totalitárius eszme hirdetése, hanem más – egy demokratikus társadalomban elfogadható – politikai üzenet megfogalmazására használják. Ezért a strasbourgi bíróság azt állapította meg, hogy a magyarországi szabályozás “indokolatlanul korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot, és így sérti az európai emberi jogi egyezményt”
Az ügyvédi iroda álláspontja szerint az Ab a keddi határozatával – az indítvány keretein túlterjeszkedve – az önkényuralmi jelképek nyilvános használatát tiltó büntetőrendelkezés egészét megsemmisítette. Ennek értelmében pedig 2013. május 1-jével megengedi mind az öt önkényuralmi jelkép (ötágú vörös csillag, sarló és kalapács, horogkereszt, nyilaskereszt, SS-jelvény) nyilvános használatát. Az ügyvédi iroda szerint ezért most a jogalkotónak kell gondoskodnia arról, hogy április 30-ig megszülessen egy olyan Btk.-tényállás, amely – összhangban a strasbourgi precedensekkel – lehetővé teszi a konkrét jelentéstartalom vizsgálatát az egyes politikai jelképek nyilvános használatának büntetőjogi értékelése során.
