A levél aláírói 15 céget kerestek meg kérésükkel, köztük olyan multinacionális óriásvállalatok magyarországi társaságait, mint a Vodafone, a Magyar Telekom, a FedEx, az IKEA, a Procter and Gamble, az Erste, a Sodexo, a CIB Bank és a GDF Suez. A címzettek között található a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), a MÁV, az OTP és a Posta is.
Az elsősorban a jogvédelem, a közösségépítés területén és a szociális szakmában dolgozó szervezetek szerint Bayer Zsolt január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug.” A civilek élesen bírálják, hogy a lap tulajdonosa és főszerkesztője Bayer melletti kiállásra szólították fel olvasóikat. „Azaz a Magyar Hírlap láthatóan támogatja a gyűlölködést és egyetért a rasszizmussal” – fogalmaznak a tiltakozók.
Úgy vélik, hogyha egy cég szélsőségesen kirekesztő megnyilvánulásokat propagáló sajtótermékben jelentet meg hirdetést, finanszírozza ezen eszmék terjesztését. Ez összeegyeztethetetlen mind az állami, mind különösen az olyan magánvállalatok társadalmi szerepvállalásával, amelyek elkötelezettek egy nyitott, toleráns, az emberi egyenlőséget és méltóságot tiszteletben tartó társadalom mellett.
Éppen ezért arra kérik a cégvezetőket, járjanak elő jó példával, és fontolják meg, hogy addig nem tesznek közzé hirdetést a Magyar Hírlapban, amíg annak szerkesztősége a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, és amíg a lap mentes nem lesz a rasszista, antiszemita és homofób beszédtől.
