Körösparti Péter, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata elnöke Bayer Zsolt „Kérdések” címmel közölt írására reagált nyílt levelében. Az egyik állítás szerint „ma Magyarországon a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatók 47 százaléka – vagyis a fele – sohasem végzi el az egyetemet vagy főiskolát”. Ilyen statisztika nincs. A HÖK-elnök arra kéri Bayert, hogy ha mégis van ilyen, hozza azt nyilvánosságra. Majd számadatokat közöl arról, hogy a Debreceni Egyetemen 10-16 százalék között mozgott az utóbbi években a lemorzsolódási arány, és ez is inkább a levelező tagozatos hallgatókra jellemző, mintsem a nappalisokra.
Nagy Dávid HÖOK-elnökről Bayer Zsolt azt írja többel között, hogy „28 éves és még mindig van hallgatói jogviszonya, pedig nem doktorandusz”. Nagy Dávid ugyanakkor végzett közgazdász, a győri Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója.
„A tiltakozó hallgatókat amúgy nem érinti a változás” – írja Bayer. Kőrösi ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy nemcsak a kívülálló érdeklődésével szemlélik az egyetemisták és főiskolások a változásokat, hanem őket is érintik azok. „A szeptemberben bevezetésre került részösztöndíjas finanszírozási forma, amelyet a következő tanévtől hangsúlyosan alkalmazna az Oktatási Államtitkárság, egyértelműen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Eleve kevés felvételiző érdeklődött utána, ráadásul több felsőoktatási intézmény is tapasztalta, hogy ebben a finanszírozási formában volt a legmagasabb a hallgatói szerződés aláírását megtagadók aránya. (A hallgatói szerződés aláírása nélkül sem teljes, sem részleges állami ösztöndíjban nem részesülhetnek a felvett hallgatók.) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának meggyőződése, hogy a felsőoktatás finanszírozásának átalakítása nagymértékű visszaesést okoz majd a felvételizők és beiratkozók számában, ami aláássa még a legstabilabb gazdálkodású, legnagyobb múltú és legszínvonalasabb képzést nyújtó felsőoktatási intézmények működését is. Ez pedig komolyan érintheti azokat a hallgatókat is, akik jelenleg folytatják felsőfokú tanulmányaikat. Így tehát jól látható, hogy a társadalmi szolidaritás mellett, amely egyébként valóban hangsúlyos eleme az országszerte megrendezett tüntetéseknek, a felsőoktatási intézmények működése felett érzett aggodalom is motiválja a demonstráló hallgatókat.”
