Még nem jogerős a felszámolás alatt álló Kapuvári Hús Zrt. vagyona egy részének zár alá vételéről szóló döntés – közölte a Győri Törvényszék és az ügyben eljáró Győri Városi Bíróság szóvivője hétfőn.
Máté Kinga tájékoztatása szerint a Kapuvári Hús Zrt. vezető tisztségviselőjével szemben folyamatban lévő büntető eljárásban született a döntés, amely a gyárnak helyet adó ingatlan egy részére vonatkozik.
A zár alá vételre az ügyészség indítványára került sor, mivel megalapozott a gyanú, hogy a társaság vezető tisztségviselője – a gyanúsított – olyan bűncselekményt követett el, amely a jog személy javára vagyoni előny szerzését célozta, illetve eredményezte. Jogi személlyel szemben zár alá vétel elrendelésére nemcsak a bűncselekményből eredő vagyonra, hanem a jogi személy tulajdonában álló vagyonra – így az ingatlanra – is kiterjedhet. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a bűncselekményből eredő elkövetési érték nagysága miatt indokolt a zár alá vétel elrendelése – fogalmazott a bírósági szóvivő.
Jendrolovics Pál Péter, a társaság felszámolóbiztosa másfél hete – megerősítve az MTI értesülését a zár alá vételről – elmondta: nem a teljes vagyont érinti a döntés, a pontos értéket azonban nem közölte.
Közölte: az a büntető eljárás, amelynek része az intézkedés a társaság korábbi működéséhez, a felszámolást megelőző egyes gazdasági ügyletekhez kapcsolódik, egyértelműen azokhoz köthető. Hozzátette: vizsgálják a döntés jogi környezetét, illetve a zár alá vétel hatását a felszámolási eljárásra. Azt kívánják feltárni, hogy a csődtörvény speciális szabályai alapján valóban lehet-e a felszámolási eljárás megindítását követően a hitelezői vagyon terhére zár alá vételi, vagyonelkobzási döntést hozni.
Amennyiben igen, akkor sem lehetetlenül el a felszámolási eljárás, hiszen nem a teljes vagyont érinti a végzés. Így is csak bonyolult jogi procedúra keretében lehet az érintett vagyont a befektetői piacra kivinni.
A felszámolóbiztos megjegyezte: a zár alá vétel a felszámolási eljárás felfüggesztését is eredményezheti, így pedig bizonytalanná válhat, le tudják-e hívni a bérgarancia-alapból a dolgozók ki nem fizetett járandóságát. Az üzemeltetési törekvések nem reális alternatívává válnak, s a felszámolási feladatok folyamatban lévő meghitelezése is zátonyra futhat – folytatta.
Nem a büntető eljárás maga a probléma, hanem annak egyes következményei, különösen azok, amelyek a vagyon feletti rendelkezési jogokat, a vagyon értékesíthetőségét korlátozzák, a felszámolás ütemes előrehaladását nehezítik – tette hozzá másfél hete Jendrolovics Pál Péter.
