A hatóságilag kirendelt igazságügyi szakértők szerint a tározót üzemeltető Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. nem észlelhette utólag az alapozás hiányosságait, a feltöltött iszaptárolót pedig nem lehetett szigetelni, vagy az alapozást megerősíteni. A szakértők hiányolták a süllyedésmérők elhelyezését és azok folyamatos vizsgálatát.
Az alperes Mal Zrt. által felkért szakértő úgy véli, az iszaptározók megépítése előtt elvégezték a talajvizsgálatokat, de a fúrások nem voltak elég mélyek. Álláspontja szerint a tározó tervezője nem vette figyelembe a vizsgálatok eredményét, a hatóság pedig nem írta elő és utólag sem kötelezte a tervezőt arra, hogy folyamatosan figyelje a tározó esetleges mozgását, süllyedését.
A kirendelt szakértők és az alperes között vita alakult ki arról, hogy a zagytározóban lévő víz mennyisége meghaladta-e az ésszerű mértéket. Abban sem volt egyetértés, hogy ha az iszaptárolóban kevesebb víz lett volna, akkor is elérte volna-e a környező településeket az ár, illetve mekkora pusztítást okozott volna. A Fővárosi Törvényszék múlt heti közbenső ítéletében első alkalommal állapította meg a Mal Zrt. kártérítési felelősségét két, az iszapömlés kapcsán indított kártérítési perben.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A Veszprémi Törvényszéken szeptember 24-én kezdődött a katasztrófa kapcsán többek között közveszélyokozás miatt indított büntetőper a timföldgyár vezetői, alkalmazottai ellen.
