Pontosan nem tudni, de Szent Gellért a 980-as években született Velencében, betegen. Ötévesen szülei megfogadva, hogy Istennek szentelik gyermeküket, ha meggyógyul, egy bencés monosorba vitték. Itt nőtt fel és vált apáttá, de aztán lemondott, hogy a Szentföldre vándoroljon remetének.
Ám egy tengeri vihar az isztriai Szent-András sziget monostorához sodorta a hajót, amelyen elindult. A templomban találkozott Gellért Razina pannonhalmi apáttal, aki olyan benyomással volt rá, hogy tervét megváltoztatva úgy döntött: Magyarországon keresztül folytatja utazását.
1015-ben Székesfehérváron találkozott az államalapító István királyunkkal, akire viszont ő volt olyan nagy hatással, hogy az uralkodó megbízta Imre fiának nevelésével, amelyet Gellért el is vállalt.
1023 körül azonban a bakonybéli kolostorba vonult, hogy elmélkedjen Istenről. Hét évig élt itt, közben számos, a Szentírást magyarázó művet írt.
Szent Gellért szobra a szegedi Dóm téren
A pogány Ajtony vezér leverését követően aztán István király 1030-ban újra hozzáfordult, hogy segítsen az egyházszervezésben, és rábízta a csanádi püspökség vezetését.
István nem tévedett: Gellért éjt nappallá téve dolgozott: iskolákat építtetett, hogy biztosítsa a magyar tudós oktatást – ezért tartják őt ma is a tanárok patrónusának – és templomokat a híveknek.
István halála után aztán zűrzavaros időszak következett, amely 1046-ban a Vata-féle pogánylázadásban csúcsosodott ki. Gellért ebben az évben elindult, hogy fogadja a száműzetésből hazatérő két herceget, Andrást és Leventét, a megvakított Vazul fiait, de a ma róla elnevezett fővárosi Gellért-hegynél lázadó pogányok megtámadták. Hozzákötötték egy kordéhoz és a sziklákról a mélybe lökték.
Szent Gellért halála az Anjou Legendáriumban
Ezzel mintha saját egyik, a koráról szóló elmélkedése teljesedett volna be, amelyben azt írta ” az egész világ a gonoszok szájától visszhangzik.” Testét előbb ideiglenesen Pesten temették el, majd 1053-ban átszállították Csanádra.
Egyes feljegyzések Gellért holttestének szállításakor több “csudát” is tett, amelyek nagy hatással voltak az emberekre. Az egyik írás szerint a sziklákon összezúzódott maradványai “kedves illatot terjesztettek, a kik ahoz hozzáértek, sánták, vakok s egyéb betegek, rögtön meggyógyultak. Még az oktalan állatok sem maradtak érzéketlenek e szent befolyás irányában, mert a Gellért koporsóját szállító lovak az egész úton, Pesttől Csanádig, sem nem ettek, sem nem ittak, mégis könnyen haladtak.”
Szent Gellért sírja Muranoban
Gellért végül szülőhazájában, a muranoi Maria et Donato bazilikában lelt végső nyugalomra. 1083-ban az itáliai apátból vértanúvá lett egyik első magyar püspököt VII. Gergely pápa szentté avatta. Emléknapját szeptember24-én ünneplik. Magyarországon és szerte a világban is számos hely, intézmény viseli a nevét.
