„A bilit Gulyás József volt országgyűlési képviselő (SZDSZ) borította ki, akit a nemzetbiztonsági bizottság egykori tagjaként a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) kért fel, hogy a tudomásukra jutott, államtitkot nem képező tényekből írjon jelentést a romagyilkosságok körüli titkosszolgálati akciókról és esetleges hiányosságaikról.“
Megírta, majd most, a vádlottak elfogásának harmadik évfordulóján, augusztus 21-én „Egy jelentés jelentése” címen a ciganyvadaszat-per.blog.hu oldalon nyilvánosságra hozta. Kiderül belőle, hogy 2009-ben a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) elvégzett belső vizsgálatot követő tájékoztató keretében Ficsor Ádám akkor még illetékes miniszterként úgy fogalmazott, hogy „a nemzetbiztonsági szolgálatoknak fontos szerepük volt az elkövetők felderítésében, de a Nemzetbiztonsági Hivatalnál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb felmerülhetett volna a gyanúsítottak neve”. Ilyet korábban soha nem ismertek be.
Ténymegállapító bizottság alakult egy fideszes és két szocialista képviselő taggal, akik megállapították, hogy az NBH „szélsőséges és extrémista törekvések, illetve szervezetek” megfigyelésére irányuló tevékenysége során „látókörbe kerültek” a későbbi vádlottak, „több különböző, egymást erősítő egyértelmű információ is keletkezett” a vádlottak fegyverbeszerzési törekvéséről. És bár a szervezetnél folyamatos „hírigényt“ jelentettek be, néma csönd volt.
„Nemzetbiztonsági szakértői vélemények szerint: a több mint egy évig tartó és komoly előkészületeket igénylő, mozgással, helyváltoztatással, valamint kommunikációs eszközök folyamatos igénybevételével együtt járó támadássorozat esetében kizárt, hogy úgy hajtsa azokat végre három vagy négy nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt álló személy, hogy róluk ne keletkezzenek ‘beeső’, vagyis a lebukásukat közvetlenül elősegítő információk.”
A titkoszolgálati információk alapján legalább az utolsó, a kislétai gyilkosság megelőzhető lett volna, az ott meggyilkolt Balogh Mária még közöttünk lehetne. „Ami az ott életveszélyesen megsebesített leány, P. Tímea az állammal szembeni kárenyhítési követelésének jogalapját vitathatatlanná teszi.“
Egyébként, mint utóbb kiderült, a „negyedrendű vádlott a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH ) informátora volt”, és bár a nemzetbiztonsági bizottság – még a tényfeltáró vizsgálat előtt – tájékoztatást kért és kapott a Katonai Biztonsági Hivatal illetékes vezetőitől, „a KBH alapvető információkat hallgatott el előlük, tulajdonképpen „átverték” őket, ezért nem is vizsgálhatták kellő alapossággal a KBH felelősségét a nyomozó hatósági munka támogatásával összefüggésben.
A nyári szünet után szeptember 18-án folytatódik a per: ám ha 2013. augusztus 21. előtt nem születik elsőfokú ítélet, a büntetőeljárás új szabályai szerint feltételesen szabadlábra kell helyezni a vádlottakat
(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható!)
