Az azeri olajalap rövid, mindössze 4 soros közleményében az áll:
“A magyar államkötvények vásárlására vonatkozó hírekre reagálva az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Olajalapja hivatalosan bejelenti, hogy a SOFAZ nem fontolgat semmilyen beruházást államkötvényekbe, vagy más pénzügyi eszközökbe Magyarországon.”
Hasonlóan nyilatkozott a Mol. A hvg.hu az olajtársasághoz közel álló forrásból hétfőn este úgy értesült, hogy a Mol sem szándékozott ellentételezésként több milliárd eurós beruházásba kezdeni Azerbajdzsánban.
Augusztus 23-án a Figyelő írt arról, hogy Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvényt vásárolna, török közvetítéssel. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese ezt követően cáfolta, hogy a kormány azeri kötvényekkel próbálna 3 milliárd eurót bevonni, ezzel akarván mérsékelni az ország IMF-függőségét. Amikor azonban a múlt pénteken Magyarország kiadta a jelentős olaj- és földgázkészletekkel rendelkező Azerbajdzsánnak a “baltás gyilkost”, Ramil Safarovot, ismét csak elhangzottak olyan találgatások, hogy Azerbajdzsán mindezt 2-3 milliárd euró értékben magyar államkötvények vásárlásával hálálhatja majd meg.
Szijjártó szerint a gazdaság más lapra tartozik
Ha szükséges, Magyarország a jövőben is egyeztetni fog Azerbajdzsánnal gazdasági ügyekben, azok ugyanis semmilyen összefüggésben nem lehetnek nemzetközi jogi kérdésekkel, mint amilyen például az azeri kiadatási ügy. Ezt már a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára mondta hétfőn az M1 Az este című műsorában.
Szijjártó Péter hozzátette: a kormány valóban tárgyal Azerbajdzsánnal arról, hogy “a gazdasági együttműködésünket hogyan kössük szorosabbra, hogy azt esetleg milyen pénzügyi vonalakkal egészítsük ki, de mi ettől teljesen függetlenül kezelünk egy nemzetközi jogi kérdést, amelyet egyezmények szabályoznak”.
Arra a felvetésre, hogy Örményország bécsi nagykövete azt nyilatkozta, az örmények a kiadatás előtt két héttel figyelmeztették a magyar illetékeseket, ne adják ki az azeri foglyot Bakunak, majd a napokban ismét tiltakoztak, Szijjártó Péter azt válaszolta: nem tud ilyen tiltakozásról, de ettől függetlenül előfordulhatott. “Szeretnénk Örményországgal jó kapcsolatot ápolni a jövőben is (…), de egy dolognak a belátását Magyarország joggal várja el mindenkitől: ha egy jogi esetet egy nemzetközi egyezmény szabályoz, akkor Magyarország mindig ennek előírásai szerint fog eljárni” – mondta az államtitkár.
Ez történt mostanáig
Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki, és visszamenőleg kifizették a bérét.
Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap Jerevánban bejelentette, hogy országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.
Az ügy óriási nemzetközi vihart kavart. Barack Obama is aggodalmát fejezte ki a magyar lépés miatt. Felröppentek olyan hírek is, melyek szerint maga Orbán Viktor kötött alkut Safarov szabadon engedéséről azerbajdzsáni látogatásakor. A külügy vasárnap megdöbbenésének adott hangot az azeri gyilkos szabadon engedése miatt. A kormány pedig lezártnak tekinti az ügyet. Orbán Viktor egy hétfői rendezvényen úgy fogalmazott: higgadtan és nyugodtan vesszük tudomásul a kialakult vitát. Mint mondta: a kormány nem tervez további lépést, „mert Magyarország képes arra, hogy minden kérdést a saját súlyának megfelelően kezeljen”.
Az örmények ugyanakkor nem békülnek. Hétfőn az örmény rendőrség visszahívta tíz tisztjét, akik az Egyesült Államok jereváni nagykövetségének közvetítésével kerültek az FBI-segédlettel létrehozott budapesti nemzetközi rendőrakadémiára. Hajk Melikján, a fiatal zongorista nemzedék egyik nemzetközileg legelismertebb tagja pedig lemondta október 23-ra Budapestre, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre tervezett koncertjét.
